Zárójel
A cigánykérdés megoldása
illusztráció: neorok

A cigánykérdés megoldása

Száz éve rendezetlen probléma a magát joggal magyarnak tekintő cigányság szociális integrálása a többségi társadalomba, mégpedig úgy, hogy közben mindannyiunk javára megőrizze ezeréves kultúráját.

A cigánykérdés megoldása
Kép: internet

A kormány most úgy döntött, hogy felhagy elődei üres szócséplésével,

véget vet a sehova sem vezető költséges kísérletekkel, és reális megoldást talál az ügyre. Az intézkedéscsomag kidolgozásával először Farkas Flóriánt szerette volna megbízni a kormányfő, de a miniszterelnöki főtanácsadó személyes érintettségére és ebből fakadó elfogultságára, valamint szellemi kapacitásának amúgy is teljes kihasználtságára hivatkozva elhárította a kérést, ezért a minden témában kompetens emberminiszter vállalta a feladatot.

A kormányfővel egyetértésben kialakított koncepció szerint az ilyen horderejű ügy valódi rendezése három lépcsőben oldható meg. Mindenek előtt meg kell ismerni a nem csupán Magyarországon aktuális probléma legjobb hazai és külföldi szakértőinek véleményét.

Ezt követően kerülhet sor a nemzetközi tudományos konferencia összehívására, ahol a szakértők a különböző nézeteket összehangolva elkészítik a megoldásra irányuló egységes indítványt, majd – miután a kormány a javaslatot jóváhagyólag tudomásul vette – következhet a záró aktus, az immár a kormány által beterjesztett javaslat egyetértő tudomásul vétele a hazai cigányság összefogására és érdekképviseletére hivatott legfőbb hiteles és legitim szerv, az Országos Cigány Önkormányzat rendkívüli kongresszusa részéről.

A kormány elfogadta a koncepciós javaslatot, és az erre állandó megbízatással rendelkező Mészáros Consulting Kft. által előkészített előzetes költségvetés alapján 3,5 milliárd forintot különített el a végrehajtásra a költségvetés tartalékalapjából.

A költséghatékonysággal kapcsolatos korábbi kedvezőtlen jelenségek megismétlődésének elkerülése érdekében a kiadások tételes ellenőrzésére adott felhatalmazást a kormány Farkas Flóriánnak, aki ez alkalommal áldozatos módon, egyéb bokros teendőit félredobva elvállalta a feladatot. Vélhetően neki köszönhető, hogy a ténylegesen elszámolt költség végül éppen hogy elérte a 7 milliárd forintot.

Az emberminiszter egy percnyi lazítást sem engedett,

és így történhetett meg a kormányzati csoda, hogy alig három hónappal a koncepció elfogadása után összehívhatták az OCÖ végső döntésre jogosított rendkívüli kongresszusát.

A megnyitás után Balogh Zoltán, a téma fő koordinátora emelkedett szólásra. Négy órás beszédét, melyben a történeti visszatekintést követően tudományos alapossággal ismertette a különböző véleményeket és ellenvéleményeket, majd az ezeket ütköztető tudósok részéről kialakított egységes álláspontot, feszült érdeklődéssel hallgatták végig a magyarországi cigányság legkiválóbb képviselői, a kongresszusra a helyi szervezetek által delegált 600 küldött.

A beszéd végén, mikor meggyőződött róla, hogy a technikusok maximális fokozatra állították a kihangosítást, az emberminiszter leintette a félálomba révedt tömeg szűnni nem akaró tapsát, és így szólt a kimerült, szemét csak komoly erőfeszítéssel nyitva tartani képes hallgatósághoz:

Van valakinek kérdése?

Miután senki nem jelentkezett, Balogh Zoltán megállapította, hogy a mindannyiunkra érvényes formális logika szabályai szerint

ha nincs kérdés, ez azt jelenti, hogy a kérdés megoldódott

(mert ha nem oldódott volna meg, akkor lenne kérdés) – és ebben a szellemben tájékoztatta a miniszterelnököt.

Cikkek a szerzőtől:

100 (legalább) évre titkosítva!

Soros és Horthy, a kacsa-király

Honfoglalás oda-vissza


Szólj hozzá