Zárójel

AZ ÁTVÁLTOZÁS az Örkény Színházban

Franz Kafka (1883-1924) prágai születésű, német nyelvű író – tudomásán kívül – a 20. századi szürrealista próza nagymestere volt. Életében csupán néhány novellája jelent meg, a legcsekélyebb siker nélkül. Jogászként az Osztrák-Magyar Monarchia tisztviselőjeként dolgozott, és élte meg az elszigetelt ember minden félelmét, bűntudatát a bürokrácia abszurditása és az erőszakos apai hatalom árnyékában, a számára negatív korban. Legismertebb művei: Az átváltozás, A per és A kastély csak halála után jelentek meg barátja, Max Brod jóvoltából, aki nem teljesítette Kafka végakaratát, hogy a műveit vesse tűzre. Tudjuk, jól tette, mert ma szegényebbek volnánk Kafka abszurd irodalmi kalandjai nélkül.

AZ ÁTVÁLTOZÁS az Örkény Színházban
AZ ÁTVÁLTOZÁS az Örkény Színházban

AZ ÁTVÁLTOZÁS…

Kafka több novelláját egybegyúrta és az előadást rendezte Gáspár Ildikó, Ari-Nagy Barbara és Gábor Éva (e. h.) dramaturgok közreműködésével. Az Örkény Színház társulatának szinte valamennyi tagját láthatjuk a darabban, sőt, néhány színészt több szerepben is. A szellemes díszlet Izsák Lili ötlete.

Az első jelenetben az Oklahomai Nagyszínház kihirdeti, hogy bárkit felvesz, mindenkire szüksége van, még csecsemőkre is. Egy vézna fiatalember jelentkezik. A színház fura-urát  csak képernyőn kivetítve látjuk, segítői a fiút díszlettologatónak osztják be, de még ehhez is protekció kell. Riasztó alak a nagyfőnök, mindenki rettegi.

A jelenetek…

A jelenetek során hol apa-fiú, hol főnök-beosztott, hol családi történetekben a szerző tovább boncolja a hatalom és az alárendelt egyre rémesebb kapcsolatait, amíg elérkezünk Gregor Samsa (a fiú) hirtelen átváltozásáig. Gregor kereskedelmi utazó, hogy eltartsa a családját. Ám egy napon arra ébred, hogy csúf bogárrá változik, és nem képes hasra fordulni hat vékony lábán. Anyja rémüldözik, a húga eleinte titokban eteti, a bejárónő otthagyja a lehetetlen házat. A bogár nem mer félelmetes apja elé kerülni, elbújik a bútorok alatt, amíg lehet. Amikor apja rátalál, almákkal veszi célba… A színpad forog tovább, a fiatalember ellátogat a börtönbe, ahol szörnyű kínzásokkal, igen körülményes leleménnyel végzik ki a foglyokat. A börtönigazgató – hatalma tudatában – magyarázza el a halálra gyötrés embertelen módozatait. Természetesen felmerül a kérdés, hol jobb, belül vagy kívül? Kafka nem talál megoldást – akárcsak másik két groteszk jelenetében. Végeredmény az elmagányosodás vagy…

A néző igyekszik megmagyarázni magának, hogy már nem ilyen korban élünk. Dehogynem! Csupán nem vesszük észre a hatalom átváltozását!

Az Örkény Színház parádés szereposztásban „tálalja” nekünk a darabot. A hosszú stáblistát most nem soroljuk fel, azt a színház honlapján megtaláljuk, de három főalakot megemlítünk: Polgár Csaba, Kovács Zsolt (m. v.), Csákányi Eszter. A jelenetek között megszólaló zenét Kákonyi Árpád és Matkó Tamás jegyzi.

További előadások: január 14, 17, 24, február 4, 16, 26.

A kétrészes előadás időtartama: 2 óra 40 perc.


Szólj hozzá

Facebook

Csatlakozz a több, mint 31 ezres táborunkhoz!