Zárójel online hírportál
A legjobb hírek egyhelyen...

BERLIN, ALEXANDERPLATZ a Katona József Színházban

Alfred Döblin (1878-1957) azonos című regényét színpadra írta Mikó Csaba, a dramaturgiát készítette Bíró Bence, rendezte Kovács D. Dániel. Játszódik 1928-ban, Berlinben, amikor a német főváros már világvárossá növekedett. Lakói zömében nyárspolgárok voltak, azaz a modern szellemi alkotások és művészetek ellenzői. Hiába alkotott ott Friedrich Nietzsche vagy a három Nobel-díjas: Gerhart Hauptmann, Franz Wedekind és Thomas Mann. Ebben a légkörben érthető az értelmiség pesszimizmusa, a német naturalizmus (Arthur Schnitzler) és a szürrealizmus megjelenése, amíg az elnyomott tömegek az egészég-tudatos, férfiasan sportos „Übermensch”-ben, a nácizmus alapvetésében, valamiféle misztikumban, a német faj felsőbbrendűségében hittek – a saját vigasztalásukra. Gyökeret vert a gyűlölet és a kirekesztés, vagyis a fasizmus. Tudjuk, hová vezetett…

A Döblin-regény főhőse a jóképű munkásember, Franz Biberkopf. Szeretője megölése miatt négy évet börtönben töltött. Szabadulása után egy sarkaiból kifordult világot talál maga körül, Akarna tisztességesen élni, csakhogy lehetlen. Először náci újságot árul, felölti a horogkeresztes karszalagot, ám ebből még nem telik naponta a zsíros kolbászra. Remekül megoldott háttérvetítéseken látjuk Berlin legnagyobb terén, az Alexanderplatzon a felvonulásokat, a tüntetéseket, az elégedetlenséget, a nyomort. A nacionalista rend kiutat kínál a helyzetből, persze jó megélhetést még nem. Biberkopf egy „zöldségkereskedő” hálójába kerül, valójában rablóbandába. Ha pénz van, jönnek az új nők, a mulatók, a haverok, a nyakló nélküli italozás. Zseniális színpadi megoldás, hogy a két okos zsidóból a végén másvilági angyal lesz. Reinhold nevű haverja profi bűnöző, megöli Biberkopf kedvenc nőjét, őt magát nyomorékká teszi. A társadalomnak pedig nincs szüksége ilyenekre. A főhős igazi balek, mint a 20. század legtöbb kispolgára. Magukkal ragadták a tömegjelenetek, a korabeli kocsmai zene és a film, ám nem érezte magáénak egyiket sem, így egyedül maradt a sorsával.

Döblin, az író nem a realista írók sorából való, inkább dadaista és szürrealista próbálkozásaival vált szellemileg elszigeteltté. A nácizmus elöl Franciaországba menekült, majd évekig Amerikában élt, de nem barátkozott a többi emigráns íróval: Thomas Mannal, Lion Feuchtwangerrel, sem Franz Werfellel. 1946-ban szegényen, elesetten tért vissza Németországba. Feleslegesnek érezte magát, küszködött a magánnyal. Végül átment az NDK-ba, ahol 1956-ban megjelent utolsó regénye, a Hamlet.

A Katona József Színház Nagyszínpadán előadott darab egy percig sem unalmas, a gyakran változó színeken összesen 21 szereplő fordul meg három óra alatt. Franz Biberkopfot Mészáros Béla játssza, a többi berlini: Bezerédi Zoltán, Borbély Alexandra, Dankó István, Dér Zsolt, Elek Ferenc, Keresztes Tamás, Kocsis Gergely, Kovács Lehel, Mészáros Blanka, Pálmai Anna, Pálos Hanna, Pelsőczy Réka, Rujder Vivien, Szirtes Ági, Takátsy Péter, Tasnádi Bence, Vajdai Vilmos, Vizi Dávid (e. h.). A teret Horváth Jenny rendezte alkalmassá, a korhű jelmezt Nagy Fruzsina, a hangot Keresztes Gábor, a zenét a Freakin’ Disco, a vibráló fényt Lohár Antal állította elő. A dramaturg konzulense Radnai Annamária, asszisztense Sütheő Márton.

Nagyon jó feldolgozás, egyben figyelmeztetés a veszélyes eszmékre.

A következő előadások: március 11-én, 18-án, 26-án, áprilisban 3-án, 12-én és 29-én lesznek. Bemutatták március 10-én.

...

Szólj hozzá