Zárójel online hírportál
A legjobb hírek egyhelyen...

Bibliamúzeum: fantasztikus műkincsek a Belvárosban

A Ráday utca 28. szám alatt lévő ház története sem mindennapi! Az épületet 1850-ben vette meg a Ferencvárosi Dohánygyár, majd több mint 50 évig működött benne. 1909-ben kibérelte a református egyházközség, végül 1913-ban megvásárolta a Dunamelléki Református Egyházkerület. Most itt működik az egyházkerület püspöki hivatala, a Károli Gáspár Egyetem Hittudományi Kara és Kollégiuma. Később aztán kapott helyet benne a Biblia Könyvesbolt, a Ráday Gyűjtemény Könyvtára és Levéltára, valamint a 2018 januárjában felújított pincében a Bibliamúzeum is. Demeter Judit itt rendezte a júniusi sajtókávéházat, másképpen kevesekhez jutna el a híre.

A földszinti könyvesboltot csupán egy üvegajtó választja el az időszaki képzőművészeti kiállítástól, amelyen Radnai Béla (1891-1962) 20. századi képgyűjteményét láthatjuk 2018. október 13-ig..

Igazi műkincsek sorakoznak a falakon, bármelyik nagy múzeum büszkeségei lehetnének. Molnár Zsuzsanna kalauzolt a tárlaton. A Bibliához annyiban kapcsolódik a „kis” kiállítás, hogy Mózest és a 90. zsoltárt idézi: „Kezeink munkáját tedd maradandóvá…”. Valóban maradandó mesterművek születtek Barcsay Jenő, Bernáth Aurél, Borsos Miklós, Derkovits Gyula, Egry József, Gulácsy Lajos, Kmetty János, Koszta József, Medgyessy Ferenc, Mednyánszky László, Nagy István, Rippl-Rónai József, Szalay Lajos, Szőnyi István, Tihanyi Lajos, Vajda Zsigmond vagy Vaszary János keze nyomán.

Radnai Béla, a gyűjtő a gyorsírás oktatásának hazai úttörője volt, aki önálló gyorsírási rendszert dolgozott ki, saját iskolát alapított, könyveit német nyelvterületen is kiadták. 1914-ben szerzett tanári oklevelet a Budapesti Tudományegyetem földrajz-természetrajz szakán. 1918-ig teljesített frontszolgálatot az I. világháborúban, és súlyosan megsérült. Évtizedekig vezette a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségét. Tankönyvei jogdíjából az 1930-as években kezdett kortárs műveket vásárolni azoktól, akik a Gresham-asztaltársaságban lettek a barátai. A nagy világválság idején több műgyűjteményt eladtak, megszaporodtak a képhamisítások, ezért a gyűjtők csak ismerőstől vettek képeket. 1951-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nemzeti érdekű magángyűjteménnyé nyilvánította Radnai kollekcióját. 1952-ben iskoláját államosították, majd 1961-ben az alapítót hirtelen, akarata ellenére nyugdíjba küldték. A kiállítás létrehozói közt főszerep jutott a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumnak. A Ráday Gyűjtemény pedig gyönyörű, színes katalógust adott ki az alkalomra.

Az időszaki kiállításról zárható üvegajtón jutunk át a híres Ráday Gyűjteménybe.

Dr. Berecz Ágnes igazgató vezetett végig a Műemlékkönyvtár egy részében, hiszen a 150 ezer kötetet a külön-gyűjteményekkel együtt fél óra alatt nem lehet megtekinteni. Az alapító a 17. század végén Ráday Pál volt. Péceli kastélyában halmozta fel kora protestáns teológiai alapműveit és a humán tudományok irodalmát. Fia, Ráday I. Gedeon folytatta az örökség gyarapítását, amíg 46 ősnyomtatvány, az 1608-as Rákóczi Biblia, a vizsolyi Biblia, a Biblia Vulgata (első latin nyelvű fordítás, amelynek kézi festése a kódexeket utánozza) és a francia felvilágosodás szinte minden kiadványa is a tulajdonába került. Könyvtára túlszárnyalta Széchényi Ferenc gyűjteményét is. II. és III. Ráday Gedeon némiképp tovább fejlesztette, de a rendkívül értékes képgyűjteményt eladták a Brunswick-családnak, akik Bécsben elárverezték.. A maradék könyvtárat 1855-ben megvásárolta a Dunamelléki Református Egyházközség. A Ráday család ugyan féláron adta el nekik, 1861-ben mégis országos közadakozásból sikerült pontot tenni a vásárlásra. 1912 óta található a nagyszerű gyűjtemény a jelenlegi helyén – olvasóteremmel, kölcsönző helyiséggel, kutatóteremmel – főleg az egyházi kutatások szolgálatában. 1939-ben, az utolsó Ráday gróf halála után alakult meg a Ráday Levéltár. Legrégebbi irata 1461-ből származik. Péceli kastélyuknak ma a romjai láthatók. A II. világháború után a gyűjtemény bár megmaradhatott, de nem gyarapodott, amíg az 1988-ban a Budapesten rendezett Bibliatársulatok Világszövetségének nagygyűlése ajándékokat nem hozott a Ráday Gyűjteménynek.  A könyvtár hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken 9-17 óráig, kedden 13-17 óráig, szombaton 9-13 óráig látogatható.

Bibliamúzeum, kopott mécses
Bibliamúzeum, kopott mécses

Szinte csodamód megmaradt a Ráday Galériában Mányoki Ádám (1673-1757) festménye  I. Gedeon feleségéről, Kláráról, akit „korabeli kütyüvel”, egy zsebórával ábrázolt a művész.

A Szépművészeti Múzeummal közös kutatásból pedig kiderült, hogy a korábban Dürernek tulajdonított olajkép id. Lucas Cranach (1472-1553) eredeti mesterműve (1505-1508 körül) Alexandriai Szent Katalin vértanúságáról. Ráday II. Gedeon elég olcsón vette meg Lipcsében egy műkereskedőtől 1791-ben. Fenyő Iván művészettörténész 1953-ban hitelesítette a képet, mint Cranach alkotását.

A Bibliamúzeum is 1988-ban jöhetett létre a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Kollégiumának épületének földszintjén.

Papp László lelkész-könyvtáros és Benda Kálmán szakember kutató már korábban akarta megvalósítani, de Papp Lászlót 1956-os szereplése után száműzték, a Ráday Gyűjteményt pedig átszervezték. A Bibliamúzeum 2018 januárjától a Műemlékkönyvtár alatt, a pincében nyitott újra. Timár Gabriella (Ulla) múzeumvezetőnek kevés ideje volt a csodálatos műtárgyakból álló múzeum bemutatására. A boltíves pince kazamatáiban fantasztikus kiállításon elevenednek meg az Ó- és az Újszövetség épületei, eredeti és másolatban vásárolt tárgyai a Kr.u. 1-2. századból. Interaktív eszközök segítségével láthatók az első keresztény templomok, makettek, földrajzi helyeik, történeteik, apróbb-nagyobb tárgyaik és a környezetük. A múzeum három munkatársa tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai foglalkozásokat tart – külön minden korosztálynak. Megismerhetjük a Biblia-fordítások történetét, valamint a Palesztinát körülvevő országok isteneit, jelképeit, szokásait. Különös műtárgy egy miniatűr dobókocka. Mivel a római katonák számára tilos volt a kockajáték, ha rajtakapták őket, a kockát a szájukban rejtették el. Feltétlenül szerezzük meg Xeravits Géza kísérő kötetét: Zsidó és keresztény szent helyek – a késő ókori Palesztinában címmel. „Azon évszázadok emlékeit vizsgálja, amikor a közösségek kialakították első állandó kultuszhelyeiket, a művészetet pedig, mint spiritualitásuk alapvető kifejezési formáit alkalmazták.”Xeravits Géza a komáromi Selye János Egyetem Református Teológiai Karának egyetemi tanára bőven illusztrált munkája maradandó élményt nyújt a kiállítás megértéséhez. További információ a www.bibliamuzeum.com oldalon található.

Szólj hozzá