Zárójel online hírportál
A legjobb hírek egyhelyen...

Széles körben bírálják az online gyűlölködés és álhírterjesztés elleni német törvényt

Jogvédő aktivistáktól politikusokig széles körben bírálják Németországban a közösségi portálokon megjelenő jogsértő gyűlölködés és álhírterjesztés visszaszorításáról szóló törvényt, amely január 1-jén lépett hatályba.

Széles körben bírálják az online gyűlölködés és álhírterjesztés elleni német törvényt
Kép: Pixabay

A jogsértő tartalmat egy héten belül törölni kell

A törvény alapján a közösségi portálok felhasználói az üzemeltetőnél bejelentést tehetnek, ha jogsértő tartalommal találkoznak. Közölniük kell, hogy szerintük melyik törvény mely paragrafusával ellentétes a kifogásolt tartalom. Az üzemeltetőnek panaszkezelő szolgálatot kell működtetnie. A főszabály szerint a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölnie vagy elérhetetlenné kell tennie a valóban jogsértő tartalmat.

A – törvény szövege szerint – “nyilvánvalóan jogsértő tartalmak” esetében szigorúbb a szabály, ezeket a tartalmakat 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni. A portálok üzemeltetői akár ötmillió euró (1,55 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem tesznek eleget a jogszabály által keletkezett új kötelezettségeiknek. Ezek között az is szerepel, hogy negyedéve jelentést kell közzétenniük a büntetőjogilag releváns tartalmakkal kapcsolatban folytatott tevékenységükről, beszámolva a panaszkezelő szolgálat munkájáról, a panaszok számának alakulásáról és a döntési gyakorlatról.

A szociáldemokrata (SPD) vezetésű szövetségi igazságügyi minisztérium irányításával kidolgozott jogszabály alkalmazásának első hetében az előkészítés során megfogalmazott bírálatokat ismételték meg mindazok, akik elutasítják a törvényt – köztük a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP), a Zöldek pártja, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi civil szervezet -, de már konkrét példákra hivatkoztak.

Sok kritika érte már a január elsején életbe lépett törvényt

A leggyakrabban emlegetett ügy egy AfD-s szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselő, Beatrix von Storch és a Titanic című szatirikus magazin esete a Twitter mikroblog portállal. A képviselő egy bejegyzésében nehezményezte, hogy a kölni rendőrség német, angol és francia mellett arab nyelven is boldog új évet kívánt Twitter-oldalán. Úgy vélekedett, hogy a hatóság ezzel a kedvében akar járni a szavai szerint “barbár, csoportosan nemi erőszakot elkövető muszlim férfiak hordájának”.

A képviselőt ezért az üzemeltető fél napra kitiltotta a portálról, és a bejegyzést elérhetetlenné tette. Törölte a Titanic egyik posztját is, amelyben a szatirikus lap az AfD-s képviselő bejegyzését kifigurázva azt írta, érthetetlen, hogy a német rendőrség miért használ arab számokat, hiszen “úgysem tudom hívni a segélyhívó számot, amikor a barbár hordák meg akarnak erőszakolni”.

A Törvény a jogérvényesítés javításáról a közösségi portálokon című jogszabály bírálói szerint ez az ügy három gyengeségre is rávilágít. És egyik bejegyzést sem kellett volna feltétlenül törölni.

Az új törvény először is szűkíti a véleményszabadságot.

“A polémia, a szatíra, az irónia, a szexizmus, a kritika vagy a rasszizmus emberileg ugyan gyakran nehezen elviselhető, de törvényileg nem tiltott”

– mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak Stephan Scherzer, a német lapkiadók szövetségének (VDZ) ügyvezetője. Szerinte a jogszabály a cenzor szerepébe kényszeríti a közösségi portálok üzemeltetőit.

Túlságosan is szabad kezet kapnak a portálok a törvénnyel

A Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak FDP-s és zöldpárti politikusok azt is hangsúlyozták, hogy a törvény egyik fő következménye a “jog privatizációja”. Mint mondták, a kormánypártok – az SPD és az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép pártszövetség – a jogszabállyal magánkézbe adják a jogot. Vagyis a portálok üzemeltetőire bíznak az igazságszolgáltatásra tartozó ügyeket. Arra köteleznek nem jogi szolgáltatásokra szakosodott vállalkozásokat, hogy rövid határidővel megválaszoljanak esetenként igen súlyos jogi kérdéseket.

Ezzel kapcsolatos a harmadik fő kifogás, az úgynevezett overblocking – tartalmak túlzott mértékű törlése, elérhetetlenné tétele – probléma. A kritika szerint a törvény arra ösztönzi a portálok üzemeltetőit, hogy a büntetés kockázatának csökkentése érdekében akkor is töröljék az adott tartalmat, ha nem teljesen biztos, hogy jogsértő.

Nincs pontos meghatározás a “nyilvánvalóan jogsértő tartalom” fogalmára

Egy sor további bírálat is övezi az új törvényt. Sokan kifogásolják például azt, hogy nincs pontos meghatározás a központi fogalmakra, a többi között a “nyilvánvalóan jogsértő tartalom” fogalmára. Az AfD szerint a törvény olyan mértékben sérti a szabadságjogokat, hogy az egykori NDK állambiztonsági hivatalának (Stasi) gyakorlatát idézi.
Roland Jahn, a Stasi iratanyagát kezelő hivatal vezetője szerint ez túlzás. A törvény a jogállamiság érvényesítéséről szóló demokratikus vita terméke. Ez nem vethető össze a Stasi működésének alapelvével, a félelemkeltéssel – mondta a szakember a Bild am Sonntagnak. Megjegyezte: a vitát tovább lehet folytatni, és lehet követelni módosításokat a törvényhozótól, ami a Stasi idején elképzelhetetlen lett volna.

A Bild am Sonntag kiemelte, hogy Oroszországban a német példa átvételére készülnek. Az orosz törvénytervezet szinte szó szerint megegyezik a német jogszabállyal – mondta a lapnak Christian Mihr, az RSF ügyvezetője. Majd hozzátette: “pofon” Németország számára, hogy éppen a Kreml másolja a félresikerült szabályozást. Rámutatott, hogy Oroszország a 148. helyen áll az RSF listáján, amelyen 180 országot rangsorolnak a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján.

...

Szólj hozzá