Zárójel
Bordóból kék – ahol az útlevél színe nemzeti identitás kérdése
Az "igazi" kék, és a jelenlegi uniós bordó brit útlevél (forrás: homeoffice.gov.uk)

Bordóból kék – ahol az útlevél színe nemzeti identitás kérdése

A brit Belügyminisztérium bejelentette, hogy Nagy-Britannia a Brexit életbe lépése után visszaállítja a hagyományos kék nemzeti útlevelet a jelenlegi bordó helyett.

Bordóból kék – ahol az útlevél színe nemzeti identitás kérdése
Az "igazi" kék, és a jelenlegi uniós bordó brit útlevél (forrás: homeoffice.gov.uk)

Várhatóan 2019 októberétől kerül forgalomba ismét a kék színű brit útlevél

Őfelsége, II. Erzsébet királynő nevében kibocsájtott valamennyi útlevél fedlapján legfelül az „European Union” felirat olvasható. Alatta a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága megjelölés, majd a brit királyi ház hivatalos címere. Legalul a „Passport” szó áll. Az útlevél színe burgundivörös (bordó).

A belügyi tárca tájékoztatása szerint az új útlevelekről már 2019 márciusában, a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjában lekerül a tagállami jelző. Az ekkor kiállított új – már nem uniós – úti okmányok színe még bordó lesz.

A kormány tervei szerint a kék színű útlevelek előállítására ugyanis csak a kilépés hatálybalépése után köt majd új szerződést a gyártóval. Az első, újból kék fedlapú útlevelek várhatóan 2019 októberében jöhetnek ki a nyomdából.

Brandon Lewis, a brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára pénteken a BBC Rádió4 Today című műsorában szólalt meg. Elmondta, hogy sok olyan választópolgárt ismer, akik még mindig „ragaszkodnak” és „kedvesen beszélnek” a kék útlevélről. Majd kijelentette: a kék útlevél újbóli meghonosítása is annak a jele, hogy

“az EU elhagyása egyedülálló lehetőséget kínál számunkra, hogy visszaállítsuk nemzeti identitásunkat, és új utakat teremtsünk magunk számára a világon!”

De miért is lett bordó az az útlevél?

Az 1980-as években az Európai Gazdasági Közösség (EGK) tagországai megpróbálták összehangolni nemzeti okmányaikat. Erre azért volt szükség, hogy megkönnyítsék az utazók, és a határokon dolgozó hatóságok munkáját. Abban az időben a kék színű útlevélből dömping volt a világon. A cél az volt, hogy az EGK tagországok polgárait egyszerűbben felismerjék a határon, és az átléptetésüket ennek megfelelően végezzék el. Ezért az EGK tagországok egy ajánlást fogadtak el, mely szerint nemzeti útlevelük borítójának színe legyen burgundivörös.

Ez – mint ajánlás – nem volt kötelező, minden tagország a saját belátása szerint dönthetett.

Nagy-Britanniában 1988 óta bocsátanak ki bordó színű útleveleket az akkori EGK iránymutatása alapján.

Ezt a gyakorlatot „örökölte” meg az Európai Unió az EGK-tól. Azonban Brüsszel sohasem tette kötelezővé a bordó nemzeti útlevél bevezetését egyetlen tagállamnak sem. Mint ahogyan azt sem írták elő, hogy az útiokmány belső szövegezése milyen legyen. Egyetlen követelmény, hogy az okmányhamisítás elleni védelemként egységes, magas szintű biztonsági elemeket kell tartalmaznia az útleveleknek.

Horvátország a 2013-as uniós csatlakozása után is megtartotta a kék színű útlevelét, ennek semmiféle hátrányos következménye nincs. Magyarország 2006. augusztus 29-én állt át a burgundivörös útlevélre, az addigi kékről.

A nemzeti identitástudat évszázadokra vezethető vissza

London nem lépett be az uniós belső határellenőrzést lebontó schengeni övezetbe. Mivel Nagy-Britanniában személyi igazolvány nem létezik, így az útlevél továbbra is a brit állampolgárok elsődleges úti okmánya.

Az angol útlevél évszázados múltra tekint vissza. Az első emlék V. Henrikhez kötődik, aki 1540-ben adhatott ki útlevelet. A legrégebbi írásos emlék 1641. június 18-ára vezethető vissza: I. Károly ekkor írta alá az első útlevelét. Az I. világháború kitörése után, 1914-ben vezették be a fénykép használatát az útiokmányokba. Az első kék brit útleveleket 1921-ben állították ki, a legutolsó 2003-ban járt le. Az első burgundivörös útlevelet pedig Glasgowban 1988-ban adták ki, ez már géppel olvasható kódot is tartalmazott.

Bordóból kék – ahol az útlevél színe nemzeti identitás kérdése
A "kék cinege" már az új útlevéllel... (forrás: Peter Brooks/Twitter)

A döntés vegyes reakciókat váltott ki

Amíg természetesen Theresa May és kormánya kiáll a döntés mellett, mások bírálták azt. A miniszterelnök, és a bevándorlásügyi államtitkára a brit szuverenitás visszaszerzését látják e lépésben. Boris Johnson, külügyminiszter moszkvai útja során egy újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: ” személyes sértésnek vette, és bosszúságot érzett “, amikor a kék útleveleket “elvették”.

Nigel Farage, a UKIP korábbi vezetője, kilépéspárti uniós képviselő a “Happy Brexmas” tweeteléssel válaszolt a bejelentésre.Hozzátette: “A 2016-os népszavazás során vissza akartuk szerezni [a kék] útlevelünket, és most visszakapjuk őket!”

A skót első miniszter, Nicola Sturgeon sem rejtette véka alá véleményét. Mint mondta: “A nyílt, polgári, internacionalista skót függetlenségi mozgalom, amelyre büszke vagyok, hogy részese lehetek, elhatárolódik ettől a befelé forduló, kék útlevél-megszállott hülyeségtől.”

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit főkoordinátora kijelentette, hogy nincs olyan brüsszeli szabályozás, amely az uniós országok útlevelének színét határozná meg. Csupán egy jogilag nem kötelező európai tanácsi állásfoglalás született, amely bordó színt ajánlja.

A munkáspárti ellenzék nem támogatja a változtatást, vagy igyekszik bagatellizálni a jelentőségét. A bordó-kék útlevélszín mindenesetre alaposan megosztotta a társadalmat. Az pedig, hogy a kék útlevél visszaállítása majd mennyire nehezíti meg a britek utazását, még a jövő zenéje.


Szólj hozzá

Facebook

Csatlakozz a több, mint 31 ezres táborunkhoz!