Zárójel online hírportál
A legjobb hírek egyhelyen...

Borítékolva

„A Kúria elvett a Fidesztől egy képviselői helyet. A Kúria egyértelműen és súlyosan beavatkozott a választásokba. Az Alkotmánybíróság végzését áttanulmányozva nyilvánvaló: a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához”. (Orbán Viktor)

A Fidesz régi és új miniszterelnöke nem először támadja a bíróságot, de az idézett mondat talán az eddigi támadások közül a legotrombább. Nem csak a Kúria bíráinak szakértelmét megalázó kijelentés miatt, hanem azért is, mert politikai elfogultsággal vádolja magát a Kúriát.

De mi is történt valójában? A Nemzeti Választási Iroda (NVI), majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is érvénytelenné nyilvánított 4360 levélszavazatot (az így érkezett 225 ezerből), mert a borítékuk nem volt biztonságosan lezárva. Az NVB döntése jogerős lett, mert a Fidesz – bár megtehette volna – nem fordult a Kúriához. Igaz a Fidesz által delegált választási megfigyelő – magánszemélyként – kifogásolta a döntést, ám kifogását a Kúria formai okból – mert nem képviseltette magát ügyvéddel, holott az kötelező – elutasította.


Kép: PolgárPortál

A Fidesz az NVB jogerős döntését akkor támadta meg, amikor az már megállapította a levélben szavazás eredményét. A vita lényege a körül forgott, hogy mi tekinthető „lezáratlan borítéknak”. A választási törvény ugyanis kimondja, hogy „érvénytelen a szavazási irat, ha a válaszboríték nincs lezárva”.

A törvény meghatározza, mit kell tartalmaznia annak a szavazási levélcsomagnak, melyet az itthoni lakcímmel nem rendelkező szavazópolgár kap. A csomagban van a szavazólap, egy ahhoz tartozó belső boríték, egy személyi azonosításhoz szükséges nyomtatvány és – itt a lényeg – egy, a Nemzeti Választási Irodához címzett válaszboríték. Azt is a törvény írja elő, hogy a belső lezárt borítékot és az azonosító nyomtatványt a választópolgárnak a válaszborítékba kell zárnia. Ezt a válaszborítékot az NVI egy biztonsági csíkkal látja el, mert annak érintetlensége bizonyítja, hogy senki nem manipulálhatta a benne lévő szavazatot.

nvb-lokal.jpg
NVI-NVB Pálffy Ilona és Patyi András   Kép: Lokál

Mind az NVI-nek, mind az NVB-nek az volt az álláspontja, hogy érvénytelenek azok a szavazatok, amelyeknél a válaszboríték biztonsági csíkja megsérült, valamint azok is, amelyeket nem a szabályos – zárócsíkkal ellátott – válaszborítékban, hanem sima postai borítékban küldtek el. Ez utóbbiak azért, mert egy sima borítékot észrevétlenül lehet felbontani és visszazárni, vagyis ellenőrizhetetlen, hogy a benne lévő szavazatot manipuláltak-e, vagy sem. Ugyanez volt a Kúria álláspontja is, amikor elutasította a Fidesz jogorvoslati kérelmét. Darák Péter, a Kúria elnöke szerint a bíróság a „nem lezárt boríték” fogalmát értelmezve jutott arra a következtetésre, hogy az ilyen borítékok nem garantálják a bennük lévő szavazat érintetlenségét. Más értelmezés esetén a választás tisztaságához fűzött – ugyancsak törvényi – követelmény szenvedne csorbát.

darak-index_hu.jpg
Darák Péter, a Kúria elnöke    Kép: Index.hu

A Fidesz ekkor alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve, hogy semmisítse meg a Kúria döntését, mert az sérti a tisztességes bírósági tárgyaláshoz való jogát.
Az AB a panaszt visszautasította, mert az valójában tényeket vitatott – az ugyanis, hogy egy szavazási irat le van-e zárva, vagy sem, az a bíróság által megítélendő ténykérdés – márpedig az AB bizonyítékokat nem vizsgálhat, ténykérdésekben nem dönthet, mert ez nem tartozik a hatáskörébe. Ugyanakkor az AB utalást tett arra, hogy a Kúria tévesen értelmezte a „jogkérdést”, erről pedig azért nem dönthet, mert a panasz a tényeket támadta. Az igazság azonban Stumpf István párhuzamos indokolásában rejlik. Szerinte az, hogy mi tekintendő lezáratlan válaszborítéknak, nem tény-, hanem jogkérdés, amelyet a Kúria helyesen döntött el. Stumpf a választási törvény számos paragrafusát idézi, amelyekből az következik, hogy bizony kötelező a hivatalos válaszboríték használata, miként erre a következtetésre jutott a törvények értelmezésére felhatalmazott bíróság is. Stumpf azért nem különvéleményt, hanem úgynevezett párhuzamos indokolást írt, mert az AB-nak a jogkérdés elbírálására sincs hatásköre, vagyis a Fidesz panaszát mindenképpen el kellett utasítania.

stumpf-444.jpeg
Stumpf István   Kép: 444

Darák Péter szerint a Kúria döntését mindenkinek, így Orbánnak is joga van kritizálni. Szerintem mindenkinek igen, csak éppen a miniszterelnöknek nem. Különösen akkor nem, amikor három szerv: az NVI, az NVB és a Kúria ugyanazt a jogi álláspontot képviseli. A másik két szervezettel nincs baj? Csak a Kúriával?
Lehet, hogy borítékolva van Orbán következő lépése?

orban-darak-nepszava_hu.jpeg
Kép: nepszava.hu

Dr. Sándor Zsuzsa -Jog-Ász blog

Szólj hozzá