Zárójel online hírportál
A legjobb hírek egyhelyen...

Császy Miklós: Gyurcsány volt az igazi célpont a politikailag motivált eljárásban

Császy Miklós nevét a sukorói per kapcsán ismerte meg az ország. A telekcsere ügyében két és fél év börtönre ítélték, az Állami Vagyonkezelő egyik volt vezetőjeként. Az ítélet – számos szakértő szerint – ezer sebtől vérzik, az érintettek szerint politikai per áldozatai lettek.

Császy Miklóssal, aki Tökölön tölti büntetését, a fuhu.hu készített interjút. A beszélgetés legérdekesebb részeit szemléztük olvasóink számára.

Császy elmondta, hogy  2009 őszétől elindult a lejárató kampány, a politikai megalapozása ennek a büntetőeljárásnak nevezett folyamatnak.

Éveken át tartott, és rengeteg hátránnyal járt, megfosztotta a normális élettől, aminek csak egy része az, hogy most bizonytalan időt el kell töltenie Tökölön:

” Azt jelenti, hogy van egy ítélet: ez két és fél év, illetve a Tátrai Miklós esetében három év. Ennek egyharmadát elengedheti a bíróság, illetve van egy új intézmény, az úgynevezett reintegráció, ami azt a célt szolgálja, hogy az elítélt – nem szeretem ezt a szót, mert inkább politikai elítéltet szoktam használni, vagy fogvatartottat – hamarabb visszamehessen a családjához, mégpedig házi őrizet keretében. Nemsokára eldől, hogy van-e erre lehetőség, vagy nincsen. Ezen felül vannak rendkívüli perorvoslati lépések, amiket megtettünk és még meg kívánunk tenni.”

Elképesztőnek tartja, hogy a  másodfokú eljárás után, ahol felmentették őket, azt követően került ügyük a kúriára, ahol elég megdöbbentő módon és eljárásjogilag szerinte teljesen abszurd módon elítélték őket:

” ..a jogtudományban ennek megvannak az ismérvei, mitől lehet egy büntetőeljárást politikai koncepciós pernek tekinteni. Ezeknek a mi eljárásunk megfelelt. Ezen kívül van az Európa Tanácsnak is egy állásfoglalása arról, kik tekinthetők politikai elítéltnek. Két ismérve van. Az egyik az, hogy a bűncselekmény, amivel vádolják az embert eleve politikailag motivált. Itt az alapbűncselekmény is kérdéses. A mi esetünkben a hűtlen kezelés, bíróság szerint ugyanis mi nem az állam érdekét szolgáltuk. Ezt nem a bíróság dolga ezt megítélni. A másik ismérv, hogy a büntető eljárás lefolytatása is politikailag motivált. Az Alkotmánybíróság egyébként korábban már három ítéletében is kimondta, hogy az a mód, ahogy bennünket például most elítéltek, az alkotmányba ütközik. “

Császy Miklós: Gyurcsány volt az igazi célpont a politikailag motivált eljárásban
Császy Miklós: Gyurcsány volt az igazi célpont a politikailag motivált eljárásban

A kérdéses telekügyletről elmondta, a Vagyonkezelő vezetésének teljesen egységes volt az álláspontja: mindannyian egybehangzóan azt mondták akkor is és azt mondták később is, hogy a telekcsere a magyar állam érdekét szolgálja:

” Ezt a jogunkat alkotmányosan más szerv nem veheti át. Ez volt akkor a szakmai álláspont, ami mögött azért volt több évtizedes szakmai tudás. Ehhez képest úgy jelentem meg a közvélemény előtt, mint a Gyurcsány embere. Amiben annyi az igaz, hogy ő volt a miniszterelnök. Amikor én erre a pályára jöttem, akkor a miniszterelnököt Antall Józsefnek hívták, utána Boross Péter alatt is ezen a pályán voltam, Horn Gyula alatt is, Medgyessy Péter alatt is, és később Gyurcsány Ferenc alatt is.”

Meggyőződése, ha a büntetőeljárásban   sorozatos tévedések vannak, sorozatosan mennek szembe alkotmánybírósági és egyéb szakmai fórumoknak az álláspontjával, akkor már nehéz tévedésről beszélni, akkor már inkább kitervelt eljárásról lehet csak beszélni:

” A lényeg az volt, hogy produkáljanak egy ítéletet, amelyben igazolni lehet az eljárás jogosságát. Az eljárás során egyértelmű volt, hogy Gyurcsány Ferenc a célpont, de muszáj volt végigvinni ezt a politikai akciót.” /……/  ” Itt nem arról van szó, hogy Gyurcsánynak az emberei lettünk volna. Inkább arról van szó, hogy bennünket állítottak be ebbe a szerepbe, hogy mi vagyunk Gyurcsány emberei és akkor, ha rajtunk ütnek, akkor egyben rajta is ütnek, ez volt a logikája ennek a dolognak.”

Hangsúlyozta, egyik jogsértést nem lehet egy másik jogsértéssel orvosolni. Igazságtételre és elégtételre tart igényt:

” Én magamat nem féltem. A családomat kínozzák. Ez a büntetés rám különösebb hatással nincsen, hiszen ártatlan vagyok és tudom, hogy igazam van és tudom, hogy jogszerűen be fogom tudni bizonyítani az igazamat. Lehet, hogy nem most tavasszal, lehet, hogy csak egy év múlva, két év múlva, öt év múlva, de meg fogom tenni. Ugyanakkor értek olyan veszteségek, amik pótolhatatlanok a családomban és ezt soha semmi nem fogja nekem visszaadni.”

A mostoha börtönviszonyok közepette is azért küzd, hogy a lehetséges jogi utat bejárva, elérje az ítélet megsemmisítését:

” Ezen vagyok, ez meg fog történni. De abban is biztos vagyok, hogy nem rövidtávon. Most első lépésként azokat a törvényben lehetőségként biztosított kedvezményeket szeretném megkapni, amire van esély, amit a jog nem zár ki. Erre akár tavasszal is sor kerülhet. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan azokat a bíróság előtti jogi lépéseket is megtesszük, amiket eddig is. Tehát perújítás, Alkotmánybíróság, felülvizsgálati kérelem, Strasbourg. Amennyiben bármelyiknél olyan eredményt érünk el, akkor a büntetés, ha meg nem is szűnik, de legalább felfüggesztésre kerül.  “

...

Szólj hozzá