Zárójel
Esélylatolgatás – esélyegyenlőség: mítosz vagy valóság?
Sok tízezer diák áll fontos döntés előtt (forrás: pixabay)

Esélylatolgatás – esélyegyenlőség: mítosz vagy valóság?

December van. A középiskolák végzős tanulói esélylatolgatás, majd súlyos döntés előtt állnak. Február közepéig dönthetnek arról, hogyan folytatják. Tanuljanak? Dolgozzanak? Ha tovább szeretnének tanulni, melyik egyetemre menjenek? Ha inkább dolgoznának, milyen lehetőségeik vannak. A következő hetekben szülők és diákok keresik majd a választ. Cikkünk egy sorozat első darabja. Egyelőre az esélyeket latolgatjuk. A későbbiekben aktuális információkkal segítjük a döntéshozatalt.

Esélylatolgatás – esélyegyenlőség: mítosz vagy valóság?
A jövő a tét (forrás: pixabay)

Vissza az időben: ígéretek az esélyegyenlőségre

A döntés mindig és mindenki számára komoly és nehéz. Egy kicsit menjünk vissza az időben és nézzük meg, a jelenlegi rendszer hogyan alakult ki. A 2000-es évek elején, az új érettségi rendszer bevezetésével az esélyegyenlőség megteremtése volt az áhított cél. Már akkor többen kritizálták az éppen aktuális oktatási kormányzatot, hogy a kétszintű érettségi nem alkalmas az esélyegyenlőség megteremtésére.  Az új rendszer bevezetésével átalakították a felsőoktatási felvételi rendszert is, megszüntették az egyetemek saját felvételi vizsgáit. A felsőoktatásba való bejutást a középiskolai eredmények és az érettségi határozta meg. A nyelvi érettségik rendszerét is megreformálták. Az emelt szintű érettségit és a középfokú nyelvvizsgát kapcsolták össze szintén az esélyegyenlőség címkéje alatt. Ha nincs pénzed nyelvvizsgára, itt a lehetőség: az emelt szintű érettségivel ingyen juthatsz nyelvvizsgához.

Esélyegyenlőség?

A szó mondhatni szállóigévé vált. A bevezetett változtatások szinte mindegyikét ezzel indokolták. Az új rendszerrel mindenki egyformán esélyes. Mindegy, hogy fővárosi vagy vidéki iskolába jár, gimnáziumba vagy szakközépiskolába, fejlett vagy elmaradott térségbe. Hihető ez?  Hát persze, hogy nem. És a helyzet az idő előrehaladtával egyre rosszabb. Balog Zoltán, Miniszter Úr heti rendszerességgel nyugtatja meg a pedagógusokat, iskolaigazgatókat és a közvéleményt. Nincs gond, nincs baj, mindenhol rendelkezésre állnak a szükséges feltételek. Tanárhiány? Szó sincs róla! Biztosan emlékeznek még arra, amikor megjelentek az első interaktív táblák és a vidéki iskolák ingyen jutottak hozzá. Szuper! Igen ám, csak képzett pedagógus nem volt hozzá, aki használni tudta, és fűtés nem volt a teremben, hogy a gyerekek nyugodtan részt vehessenek az órákon. Esélyegyenlőségről nem volt szó akkor sem és most sincs.

Vannak úgynevezett elit iskolák, ahol a feltételek megvannak, a diákokat megválogatják, a kompetenciamérésen és a PISA felméréseken kiváló eredményeket érnek el. A másik oldalon pedig ott vannak az elmaradottabb térségek iskolái, ahol a 21. században is összevont osztályokban tanítanak a pedagógusok, sokszor a megfelelő eszközök hiányában. A képességzavaros gyermekek száma folyamatosan nő, fejlesztésük azonban egyre nehézkesebb. A gyógypedagógusok sokszor több ember munkáját is kénytelenek végezni. Ezek a gyerekek az általános iskolákból  középiskolákba kerülnek. Ott pedig már minimális az esély a fejlesztésre.

Esélylatolgatás – esélyegyenlőség: mítosz vagy valóság?
Balog Zoltán szívesen ígérget (forrás: wikimedia.commons)

Számíthatunk változásra?

Pozitív értelemben nem valószínű. Esélyegyenlőségről szó sincs, sőt.. egyre nagyobb a szakadék. Mert ez már nem is rés, hanem szakadék. Ha csak a középiskolákat nézzük, az egyik oldalon az elit gimnáziumok, ahol minden lehetőség megadatik a továbbtanulásra való felkészítésre. Az érettségi vizsgák követelményeit a kerettantervben szereplő óraszámokhoz és az adott idő alatt megtanítható tananyaghoz kötik. A másik oldalon ott vannak az ún. szakgimnáziumok, melyekről már annyi kritika elhangzott. A szakmai tárgyak mellett a közismereti tárgyakra sokkal kevesebb idő jut, de a kötelező érettségi tárgyak érettségi követelményei ugyanazok. Vagy menjünk tovább az idegen nyelvekre. Már jelenleg is több felsőoktatási intézményben vagy követelmény a középfokú nyelvvizsga, vagy a bejutáshoz szükséges pontszám eléréséhez elengedhetetlen. 2020-tól a jelenlegi stratégia szerint felsőoktatási intézménybe csak középfokú nyelvvizsgával lehet majd bejutni. Vajon mindenki ugyanolyan eséllyel indul? A válasz egyértelműen „nem”.

Várunk

Megkezdődött az adventi időszak. Ez a várakozás időszaka. A végzős diákok azonban nem csak az ünnepeket várják, hanem a következő szeptemberben induló képzések adatait is. Segítségül néhány hasznos link, ahonnan a legfontosabb információk nyomon követhetők. Érdemes elkezdeni a számolgatást és az esélyek latolgatását.

Hasznos linkek:

https://www.felvi.hu/felveteli/pontszamito

https://www.felvi.hu/felveteli/jelentkezes/aktualis/nyilt_nap_informacio_elso_kezbol

https://www.felvi.hu/diploman_tul/karriertervezes/alapszakok_karrierlehetosegei

Folytatjuk…

Támogasson minket - segítse a munkánkat

Zárójel – A szókimondó, hiteles, színes, naprakész oldal. Hiszünk a sok kicsi sokra megy elvben, így minden apró adomány is előrébb visz minket az utunkon.

További részletekért kattintson ide, vagy azonnali támogatáshoz a “PayPal Támogatás” gombra.


Szólj hozzá