Zárójel online hírportál
A legjobb hírek egyhelyen...

Ferge Zsuzsa: Orbán Magyarországán a szegények számára eltűnt a remény

Ferge Zsuzsa szociológussal, a Vasárnapi Hírek készített interjút. Szóba került a felülről a társadalomra  kényszerített apátia, a szegénység, a kilátástalanság.

Ferge Zsuzsa: Orbán Magyarországán a szegények számára eltűnt a remény
Ferge Zsuzsa: Orbán Magyarországán a szegények számára eltűnt a remény

A szociológus reméli, hogy az áprilisi választásokig még lesz fordulat, és nem lefutott a meccs:

“Nyilván szó van apátiáról is, de ez tulajdonképpen egy felülről a társadalomra kényszerített apátia, ami szorongás, félelem, reménytelenség is. Nem tudom, minek kellene történnie ahhoz, hogy az emberek 70-80 százaléka úgy gondolja, hogy köze van mindahhoz, ami itt történik. Persze meglepetések mindig vannak, még az utolsó perces meglepetések is.”

A társadalomtudós úgy látja, van egy domináns politika, amely számára csak a hatalom és a pénz a fontos, és teljesen mindegy, hogy ezt milyen úton éri el, törvénysértő módon vagy korrupcióval:

“Eközben az egyenlőtlenségek folyamatosan nőnek. A kormány ezt még olyan egyszerű eszközzel sem korlátozza, ami minden kormánynak rendelkezésre állna: például a progresszív jövedelemadó. Nincs szociális minimum sem, ami azt jelentené, hogy egy – egy ember vagy család ne süllyedjen a szegénység elviselhetetlen küszöbe alá.”

Ferge Zsuzsa meggyőződése, hogy a társadalom legalsó és legfelső egymilliós rétege közötti távolság nőtt, és a legalsó egymilliónál a szegénység, tíz éve nő:

” a nyomor –ami az alsó 1 vagy 1,5 millió embert jellemzi–egyértelműen azért emelkedik, mert a 22 800 forintos foglalkozást helyettesítő támogatáshoz, illetve a 28 500 forintos minimálnyugdíjhoz kapcsolódó ellátások, az ezt a kört érintő gyes és a családi pótlék tíz éve nem változott, miközben az árak jó 20 százalékkal nőttek. Aki be akarja hunyni a szemét, mert mondjuk az ország vezetője és nem akar ezzel foglalkozni, az nyugodtan behunyhatja a szemét.”

Ferge kitért arra is, hogy sok fogalom van szegénységre, így nincs is pontos meghatározása:

“Ma úgy gondoljuk, hogy mezítláb nem lehet élni. És azt is gondoljuk, hogy a gyerekeknek az a jó, ha nem más által levetett, használt cipőkben járnak, hanem olyan cipőben, amit a maguk számára taposhatnak ki. Feltehető a kérdés: hogy akkor ez a követelmény vajon a minimumba beletartozik vagy nem? A Bertelsmann Alapítvány által minden évben elkészített társadalmi igazságosság jelentés például azt nézi, hogy az adott ország hogyan bánik a szegényeivel, mennyire ad esélyt a gyerekeinek. Ott az utolsó 5-ben vagyunk a vizsgált 28 ország között. Azaz sem a szegénységgel, sem az egészséggel, sem a gyerekek esélyeivel, sem a diszkriminációval nem foglalkozunk tisztességesen.”

A romák kapcsán a szakember megfogalmazza, hogy bármit is gondoljunk az “átkos” 40 évről, abban az időben a cigányok körében is szinte teljes volt a foglalkoztatás és elkezdtek iskolában járni, tartósan majdnem elfogadható szintű lakásokban élni:

“Amikor másfél millió munkahely elveszett, először a cigányok munkahelyeinek a 60-70 százaléka szűnt meg. Visszakerültek egy nagyon rossz helyzetbe. Amit szubjektíven nehéz megélni, hogy volt jobb, és lehetett volna jobb. Most már a harmadik generáció él ebben a helyzetben. Azt látjuk, és ez nagyon sok vizsgálatból kiderül, hogy a szegényebb rétegek számára eltűnt a remény. Nincs remény arra, hogy a gyerekeik valaha kikerüljenek ebből a helyzetből.”

A szociológus azt tapasztalja, a szegénység egyre inkább falura megy, és aki városban él, az általában nem megy falura:

“a városokon belül is szegregálódik a szegénység. Az elit környékek eleve szegregáltan alakulnak ki, miközben a cigányok és a szegények utcasorai jönnek létre a teljes rendszeren belül. A szegénység azért nem látszik, mert vagy vidékre megy, vagy azokba az utcákba, ahol a sem szegény nem jár. A helyzetet pedig tovább fokozza, hogy a munkalehetőségek és az iskolák sem mennek falura, így az ott élőknek kell utazniuk, a közlekedés viszont egyre drágább.” 

Ferge Zsuzsa úgy gondolja, hogy kormányzati propaganda, és a gyűlöletkampány egyik célja, hogy ne a szegénység uralja a nyilvánosságot:

“Épp az a cél, hogy Soros elfedje őket. Hogy egy emberbe összesűríteni mindazt, amit idegenekkel szembeni gyűlöletben, antiszemitizmusban és a nagykapitalistákkal szembeni gyűlöletben kelteni lehet, ennél abszurdabbat nehéz elképzelni. Miközben nem beszélünk arról,hogy itt hogyan keletkeznek a nagykapitalisták és a nagybirtokosok. A szolidaritások helyettesítése szembefordításokkal és gyűlöletekkel az oszd meg és uralkodj elvének rendkívül ügyes modern követése.” 

Szólj hozzá