Zárójel
Fizető parkolás magyar módra
fotó: nyultampontcom

Fizető parkolás magyar módra

Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a közlekedő (és a célállomáson leállított) járművek száma aránytalanul nagy a rendelkezése álló közutakhoz és parkolóhelyekhez képest.

Fizető parkolás magyar módra
Foto: Nenad Dugi / CROPIX

A nagyvárosok általában egy régebbi település körül épültek ki,

többnyire spontán módon, központi tervezés nélkül, és ha készültek is tervek, azok nyilván nem számoltak a motorizált közlekedés huszadik század elején kezdődött tömegessé válásával – sőt, Magyarországon még ötven éve is ki gondolta volna, hogy 2017-ben hány magántulajdonban lévő személygépkocsi araszol a hazai utakon.

Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy a közlekedő (és a célállomáson leállított) járművek száma aránytalanul nagy a rendelkezése álló közutakhoz és parkolóhelyekhez képest.

A helyzet leginkább a városok erre végképp alkalmatlan belső területén vált elviselhetetlenné, és bár a városhatár felé haladva fokozatosan egyre kevésbé rossz, gyakorlatilag sehol nem problémamentes.

Abban teljes az egyetértés,

hogy valamit tenni kell, és minthogy elkerülhetetlen az érdekek ütközése, a megoldást nem lehet az állampolgári öntudatra bízni, hanem alapvetően kompromisszum nélküli kemény állami (hatósági) beavatkozásra van szükség.

A járműközlekedéssel összefüggő, kompromisszum nélkül érvényesítendő elsődleges érdek a belvárosban a megőrzésre érdemes építmények (műemlékek), közterületek (utak, terek) és történelmi emlékhelyek fenntartása, valamint a területen lakók, dolgozók és gyalogosan közlekedők egészségének biztosítása.

Csak a fenti feltételek teljesülése mellett kielégíthető másodlagos érdek annak a megoldása, hogy az emberek lehetőség szerint minél gyorsabban, kényelmesebben és biztonságosabban eljuthassanak a belvárosban lévő céljukhoz.

Az elsődleges érdek akkor nyer kielégítést,

ha a belvárosban annyi gépjármű közlekedik és parkol, amennyit az útviszonyok és a parkolóhelyek lehetővé tesznek, és amennyinek a károsanyag kibocsátása nem haladja meg az egészségre káros mértéket, továbbá megszűnik az átmenő forgalom.

Ezt – mivel magától, illetve pusztán az állampolgári öntudatra alapozva nyilván nem valósul meg -, állami beavatkozással, ezen belül kényszerítő és ösztönző intézkedésekkel, valamint beruházásokkal lehet elérni.

A probléma egyetlen valós megoldása a fizető parkolás bevezetésével és a belvárost megkerülő út kiépítésével a gépkocsik szükséges mértékű távoltartása a belső területektől, egyidejűleg a belső területek tömegközlekedéssel történő megközelítésének biztosítása. Ezt a célt szolgálják a tömegközlekedési csomópontok közelében létesített ingyenes P+R parkolók (a rövidítés jelentése szabad fordításban: Állítsd le az autódat és menj tovább tömegközlekedéssel!).

Az intézménynek fogalmi eleme az ingyenesség,

mert ennek hiányában a gépkocsivezetők sokasága vagy tovább hajt a belváros felé, az úticéljához közelebbi fizető parkolót keresve, vagy a fizető területen kívül (a tömegközlekedési csomóponttól távolabb) állítja le az autót, a probléma tényleges megoldása helyett mindössze kijjebb tolva az érintett területet.

A megkerülő út és a P+R parkolók létrehozása és fenntartása állami feladat, a fizető parkolás megszervezése és üzemeltetése az önkormányzatok dolga. A három tényező kizárólag együttesen biztosítja a kitűzött cél elérését.

Budapesten ehhez képest a megkerülő út nem készült el, eleve erre tervezett P+R parkoló nem létesült és a spontán kialakultak sorsa is bizonytalan – a főváros legnagyobb ingyenes parkolóját (a Dózsa György út Ajtósi Dürer sor – Műcsarnok közötti szakaszán) éppen most szeptember 1-től tette fizetőssé a helyi önkormányzat).

A fizető parkolók rendszere viszont megállíthatatlanul gyarapszik – az okot nem nehéz kitalálni. Az üzlet ígéretes: nagy bevétel magas nyereségtartalommal. Aki valamennyire is eligazodik az unortodox gazdaságtanban, annak nem meglepetés, hogy a kerületi önkormányzatok rendre „kiszervezik” a feladatot, és külső vállalkozókra bízzák a fizető parkolók üzemeltetését. Hogy miért nem maguk végzik el ezt, és az autósoktól beszedett milliókból mennyi landol az önkormányzat számláján, arról tessék találgatni.


Szólj hozzá