Zárójel
Gábor György: Naná, hogy Lázár János őrjöng - Tahó bunkók ezek mind!
fotó: G. Gy. facebook oldala

Gábor György: Most akkor kisovisoknak és Orbán Viki bácsinak, egyszerűen és érthetően

Gábor György filozófus, egyetemi tanár magánóra keretében világosítja fel Orbán kisdiákot, mi is a kapitalizmus. Teszi mindezt a számára is érthető, egyszerű példán szemléltetve.

Papi pofon, ordibálás, kötelező hétvégi körmenet – élet az egyházi kézbe vett iskolában

Figyelj, kisgyerek, elmagyarázom újra!

Gábor György jó tanár, ezt megannyi diákja bizonyíthatja. Közösségi oldalán most Orbán Viktornak ad különórát, hátha megért egyet-mást.

Azt mondja az Orbán, hogy a kohéziós alapok forrásainak nagy része a befizető országok cégeinél landolt, így a nagy európai uniós tagállamok gazdasága sokat profitált a kohéziós alapok elköltéséből, ahogy az új tagállamok piacainak megnyitásából is.

Szóval ők jártak megint jól! (No meg a zsidók – mondhatnánk a régi, de a világ eme tájékán örök érvényű vicc alapján.)
Na, kérem, ilyen kapitalizmus-kritikát a hetvenes években íródott politikai gazdaságtan tankönyvekbe már nem illett beleszerkeszteni.

Ez a felütés leginkább a Szabad Nép rutinhangjára emlékeztet, valamikor az ötvenes évek legeslegelején, amikor a Marshall-tervet kellett pártpolitikailag és a szovjet ukáznak megfelelve fikázni. 


Most akkor kisovisoknak és Orbán Viki bácsinak, egyszerűen és érthetően: ha veszek neked egy Fordot, azzal ki jár jól? Igen, helyes a bőgés, Oroszlán, a Ford természetesen jól jár, mert eladott egy autót. Na és még ki jár jól?

Hát te, kiskomám, aki egy árva buznyákot sem fizettél, de a csinos kis feneked alá lett tolva egy Ford. Ha építenek aztán ennek a Fordnak utat is, erre is, meg arra is, azzal ki jár jól? Helyes a bőgés, Oroszlán, naná, hogy jól jár a beruházó és kivitelező cég (na persze, leginkább Mészáros Lőrinc és Tiborcz István), amely megépítheti. 

Becsengettek

A szünet után, amikor a kisdiák megette az uzsit és tele hassal visszaült a padba, Gábor György így folytatja az okítást:

De te is jól jársz vele, mert egy buznyákot sem tettél bele, oszt lett neked út, amin mehetsz a Fordoddal Balcsira, ha nyaralni akarsz, Vásárosnaményba, ha el akarod adni az almádat és körtédet, vagy Felcsútra, ha disznót akarsz vágni.

Így megy ez.

Mert, hogy is volt azzal a Marshall-tervvel? Az 1947-ben meghirdetett és 1948-ban elfogadott program a világháború után romokban heverő Európát állította talpra. Igen, helyes a bőgés, Oroszlán: a nyugat-európai piac nélkül maradt Egyesült Államoknak is szüksége volt a felvevő piacra, ám a romokban heverő Európa erre nem volt alkalmas.

Európa feltőkésítése viszont azzal a következménnyel járt, hogy 1951-ben a nyugat-európai termelés az 1938-as (világháború előtti) termelés 135%-át produkálta már, s a 17 országnak nyújtott 14 millió dollárnyi hitel (mai értékén kb. 420 milliárd dollár, azaz 95 ezermilliárd forint) teremtette meg – egyebek mellett – az ún. „német gazdasági csodát”, vagy az ún. „francia-olasz villámstartot”.

Magyarország – szovjet nyomásra és a többi népi demokráciához hasonlóan – persze visszautasította a Marshall-tervet (nem kell az imperialisták pénze), s lett nekünk helyette Molotov-terv, majd később KGST.
A többi már ismert a történelemből.

További írások a szerzőtől:

Gábor György: Naná, hogy Lázár János őrjöng – Tahó bunkók ezek mind!

A hazai politikai sebészek azt sem tudják, még műtenek-e, avagy már rég boncolnak – interjú dr. Gábor György filozófussal

“Tiszt urak, tiszt urak! Tiszti csürhe így mulat!” – Gábor György gondolatai Kötcse kapcsán


Szólj hozzá