Zárójel
Gogol: Holt lelkek - a Katona József Színházban, pontosabban a Sufniban
Gogol: Holt lelkek - a Katona József Színházban, pontosabban a Sufniban

Gogol: Holt lelkek – a Katona József Színházban, pontosabban a Sufniban

Nyikolaj Vasziljevics Gogol Holt lelkek című könyve, tervezett trilógiájának első része 1842-ben jelent meg Oroszországban. Puskin, Dosztojevszkij majd Bulgakov a 19. századi orosz irodalom igazi remekművének tartották. Nem véletlenül. A Katona József Színház ismét jó érzékkel nyúlt a belőle készült drámához, hiszen alig képzelhető el aktuálisabb darab a mai Magyarországon.

Gogol: Holt lelkek - a Katona József Színházban, pontosabban a Sufniban
Gogol: Holt lelkek - a Katona József Színházban, pontosabban a Sufniban

Az előzményeket is érdemes megismerni!

Az alapötlet állítólag Puskintól származik. Gogol 1835-ben kezdte írni, aztán külföldi utazásai és betegségei miatt a trilógia első része készült el, ami barátai közbenjárása, a cenzúra engedélyével 1842-ben megjelenhetett. Óriási sikerét sokan méltatták, többen magyarították. Utolsó magyar változata Devecseriné Guthi Erzsébet fordításában jelent meg. Az első színpadi változatát Mihail Bulgakov írta 1932-ben. Sokan készítettek illusztrációkat a műhöz, a leghíresebbet Marc Chagall metszetei jelentették, amelyek viszont nem jelentek meg.

A Holt lelkek…

A Holt lelkekből készült drámát 1976-ban mutatta be a Madách Színház Haumann Péter főszereplésével, Szakonyi Károly író, dramaturg átdolgozásában. Most is ezt a modern nyelvezetre adaptált változatot láthatjuk újabb főszereplőkkel, Dankó István első rendezésében. A pici színpadot óriási ötletekkel, jelmezekkel és remek megvilágítással rendezte be Kálmán Eszter és asszisztense, Sütheő Márton, a zenét hozzá Keresztes Gábor állította össze. A szereplők ragyogóan adták vissza a lényeget: Elek Ferenc, Mészáros Blanka, Lestyán Attila (e. h.) és Vizi Dávid (e. h.). Nélkülük nem biztos, hogy tökéletes lett volna a mű döbbenetes, máig érvényes humora.

A feudális viszonyok között nyomorba süllyedt, korrupt uraktól vezérelt Oroszország képe igen hasonlít mai létünkhöz. Egy Csicsikov nevű szélhámos vidéki gazember – a saját jóléte érdekében – sikerrel csap be mindenkit a halott lelkek, azaz egészségügyi ellátás nélkül elhunyt jobbágyok és apró telkeik megvásárlásával. A jobbágyok tulajdonosai, hogy a rájuk vetülő szégyent elkerüljék, inkább eladják a holtakat. Csicsikov a saját nevére képzelt faluba, Csicsikovkába ezeket áttelepítve, hatalmas bankkölcsönhöz juthat, sőt, jut is.

Egy komornyik beszámolója szerint:

„a csézában egy úr ült, nem különösen szép, de nem is csúnya, nem túlságosan kövér, de nem is túlságosan sovány… nem beszélt hangosan, de nem túl halkan sem, hanem éppen úgy, ahogy illik” – jelentette a gazdájának. „Tapasztalt, világlátott embernek bizonyult.” Ő Csicsikov, aki a széthulló, tönkretett vidéket lelkesen dicséri, és gyorsan urainak bizalmába férkőzik hol megvesztegetéssel, hol fenyegetéssel. Kiadja magát az uralkodó barátjának, rokonai ismerősének. Mindenki bedől neki, bár egyesek nehezebben. Ahogyan Csicsikov elegáns csézáján végigutazza a vidéket, megismerjük a zsugori, földhözragadt vidéki urakat, a gazdag, magukat kövérre hizlaló kizsákmányolókat, korrupt hivatalnokokat vagy segítőjüket. Abban egységesek, hogy bármennyi pénzért tartják a markukat. A beszedésről külön hivatali részleg gondoskodik. A járás tulajdonosának félhülye testvére meg sem tud szólalni a felesége nélkül. Talán ismerős képlet… A főszereplő lelepleződése természetesen a nagy pártfogók miatt nem fordulhat elő, helyette más bűnhődik. A gazember itt soha nem jár rosszul.

Gogol nagysága éppen abban rejlik, hogy roppant aktuális. Leírt alakjai valóságosak, ilyenekkel vannak tele az újságok ma is. A modern rendezés nagy előnye, hogy „beszédes neveket” használ. A közönség megfelelően értékeli is.

További előadások: január 4. (premier, a jegyek elfogytak), aztán január 7, 14, 18, 23. Februárban 12-én, 17-én és 18-án játsszák – 12 éven felülieknek.


Szólj hozzá

Facebook

Csatlakozz a több, mint 31 ezres táborunkhoz!