Zárójel

GYÁSZ, SZOMORÚSÁG – NAGYCSÜTÖRTÖK A NEVED

A keresztény hagyomány szerint ezen az estén volt Jézus utolsó vacsorája tanítványai között, amely azóta is a keresztény liturgia egyik meghatározó eleme.

Jézus a Gecsemáné kertben búcsúzott tanítványaitól a zsidó vallás szerint megtartott Széder-vacsorán, amelyen a zsidók az egyiptomi szolgaságból történt megszabadulásukra emlékeznek.

Jézus ott és akkor készült fel a rá váró áldozatra.

A Nagycsütörtök a gyász napja, ezért ezen az estén elhallgatnak a harangok, helyüket a kereplők veszik át, és egészén szombat estig nem is szólalnak meg,

” a harangok Rómába mennek”.

Ennek a mondásnak a rövid története szerint egy nagyon szegény kisfiú nagycsütörtökön elaludt faluja templomtornyában, miközben azért sóvárgott, hogy bárcsak ott lehetne a római szentmisén, és amire felébredt, a szent városban találta magát, a harang elrepítette.

A hit úgy értelmezi, hogy ezen az estén, az utolsó vacsora alkalmával rendelkezett Jézus több fontos dologról, például a misék tartásának kötelezettségéről:

„Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!”

ezen az estén mosta meg szeretete jeléül tanítványai lábát. A vacsora alkalmával fontos próféciákat is tett, megjósolta például Júdás árulása mellett azt is, hogy Péter a kőszikla, még a hajnali kakasszó előtt háromszor megtagadja őt.

„A nap szertartásához tartozik a sötétzsolozsma elimádkozása is. Az oltárra helyezett gyertyatartón minden zsoltárvers után eloltanak egy gyertyát. A gyertyák kioltása az ószövetségi próféták megölését és a szenvedő Krisztust magára hagyó tanítványok hűtlenségét jelképezi”

Ezután szomorú időszak következik, egészen nagyszombat estéjéig.

Keress itt - Csak írd be, hogy mit keresel....és ENTER