Zárójel
Gyurcsány: Az emberek gyanítják a választási csalást
Gyurcsány: Az emberek gyanítják a választási csalást. Kép forrása: 24.hu

Gyurcsány: Az emberek gyanítják a választási csalást

A DK-elnök nem hinné, hogy lesz közös ellenzéki lista, ezért nem is árthat ennek a párt kezdeményezése a határon túli magyarok szavazati jogának megvonásáról. Gyurcsány Ferenc arról beszélt, szerinte a kampány nem hergeli az embereket a határon túliak ellen, sőt épp ellenkezőleg. Hozzátette, a szavazati jogot nem a parlamenti pártok, hanem a Fidesz egyoldalúan kialakított választási törvénye adta meg.

Gyurcsány: Az emberek gyanítják a választási csalást
Gyurcsány: Az emberek gyanítják a választási csalást. Kép forrása: 24.hu

A DK azt a kérdést tette fel, hogy kell-e azoknak szavazni, akik sosem éltek Magyarországon, ezért „nem is vállalják döntésük következményét”.

A párt szerint népszerű a kapcsolódó aláírásgyűjtő kampány. Gyurcsány Ferenc a Hír TV Egyenesen című műsorában „kígyózó sorokról” beszélt, és megjegyezte, hogy az első néhány napban 69 ezren írták alá a kezdeményezést. „Úgy tűnik, szenvedélyesen bántja az emberek igazságérzetét, ami most történik, mi pedig ezt egy jó pillanatban vettük észre” – tette hozzá a DK elnöke. Szerinte a kampány célja egyrészt az, hogy a kormány meghallja az emberek hangját.

„Most meghallotta, ahogy pörölnek velünk, és amilyen stílusban, ez a cél közel van a megvalósuláshoz” – mondta Gyurcsány. Hozzátette, emellett az is a cél, hogy a DK kapcsolatba lépjen a választókkal, sokan mondják, hogy nem szoktak ilyeneket aláírni, és „a DK-nak sem szokott aláírni”, de aki hozzájárul, azokkal a kapcsolatot tartani fogják.

Ugyanakkor ez nem csak adatbázis-bővítés Gyurcsány szerint. A határon túliak szavazati joga kapcsán azonban a pártelnök úgy látja, felébredt a szenvedély a magyarokban: „emögött valahol kihallják a csalásnak a lehetőségét”, azt pedig már a Nemzeti Választási Iroda is megállapította, hogy ahogyan Erdélyben biztatják regisztrációra a szavazókat, az már felveti a választási csalás lehetőségét – jelentette ki.

Arra a felvetésre, hogy a kampány a határon túliak ellen uszíthatja az embereket, Gyurcsány azt mondta, ő épp ellenkezőleg gondolja, „ha ilyen mély igazságtalanság van a rendszerben, akkor ez voltaképpen nemzetegyesítés, a mai rendszer fordítja szemben a magyart a magyarral” – fogalmazott, majd megjegyezte: 2014-ben pont a határon túliak szavazataival lett meg a kétharmada a Fidesznek.

Azt mondta, a felmérésekből kiderült:

a választók nem értenek egyet azzal, hogy a határon túliak is beleszólhatnak Magyarország belügyeibe, „persze, legyen véleményük, nem vitatjuk, de hadd döntsük el mi, mi élünk itt”. Gyurcsány kifejtette: a szavazati jogot nem a parlamenti pártok, hanem a Fidesz egyoldalúan kialakított választási törvénye adta meg a határon túliaknak, ez egy „bevallottan azt szolgáló adomány, hogy a Fidesz […] kiterjeszthesse hatalmát”.

Bár a világ magyar közösségeinek meg kell őrizniük magyarságukat, „de sehol a világon nem fordul elő, hogy akik soha nem éltek ott, azok beleszólhatnak egy másik közösség életébe”, vagy ha igen, akkor csak úgy, ha előtte megvalósult az állampolgárság megszerzéséhez szükséges helyben lakás.

„Nem azért mondjuk, hogy ne beszéljetek bele, mert nem fogadjuk el a ti magyarságotokat, hanem ez a mi életünk. Meghallgatjuk a véleményeteket, de a választás joga maradjon meg annak, akinek befolyásolja az életét” – jelentette ki a pártelnök, aki azt is mondta, hogy a kampány független a határon túliak pártpreferenciáitól. „Kevés olyan törvény van, ahol nem fogadjuk el a többségi döntést, a választási törvény ilyen. Ezt akkor tekintjük legitimnek, ha az ellenérdekű felek megállapodásán nyugszik”, Magyarországon pedig a Fidesz állapította meg a szabályokat, magának előnyös módon Gyurcsány szerint.

Minden párt elutasította a DK kezdeményezését, így pedig felmerült, hogy nem lehet közös listát állítani 2018-ban a nagy véleménykülönbségek miatt. Gyurcsányt ugyanakkor meglepte a többi demokratikus párt reakciója, mert szerinte nem összeegyeztethető az ő nézeteik alapjával. „Közös listát nem hiszem, hogy ilyen rafinált módon kellene meggátolni, mert az MSZP-n kívül nincs olyan párt, amely preferálná a közös listát” – jelentette ki a pártelnök, aki arra fogadna, hogy nem lesz közös lista, és ehhez nem tesz hozzá, vagy vesz el a DK mostani kampánya.

Akták: neveket megint nem mondott

A pártelnök arról is beszélt, nem tudja, hogy az általa korábban emlegetett „Orbán-akták” kapcsolatban állnak-e a mostani offshore-botránnyal, az ügyben jó ideje nem történt semmi. Annyit elmondott, a külföldi számlák személyhez köthetőek, és tudja is, kihez. Többet viszont nem árult el.

– Orbán Viktort már említette, rajta kívül is van név, akihez köthető számla?
– Igen.
– Magyar neve van?
– Neve van.

A részletek ide kattintva megtekinthetőek


Szólj hozzá