Zárójel online hírportál
A legjobb hírek egyhelyen...

Ibsen: Kísértetek – a Centrál Színházban

Henrik Johan Ibsen (1828-1906) norvég drámaíró, költő, a modern színház megteremtőjeként belerondított volt az északi nép-nemzeti romantikába, amit sokan nem tudtak neki megbocsátani. Elszegényedett család gyermekeként gyógyszerész lett, mellesleg a színházak táján sertepertélt. Eleinte mellőztetésben részesült individualizmusával és egyéni vallomásaival. Nagy elődjét, Shakespeare-t követte abban, hogy a társadalom berögzült rendje mögött felmutatta az egyéni erkölcsi drámát. 1848-ban verseiben éltette a magyar forradalmat. A korai kapitalizmus korszakát, a szélhámos vállalkozók és a szenteskedők világát tárja elénk. 1865-ben ösztöndíjjal Rómába ment, hogy élvezze a napfényt. Ott születtek verses drámái, mint a Peer Gynt. Később prózai színművei: Nóra (1877), Kísértetek (1881), A vadkacsa (1884), Rosmersholm (1886), Hedda Gabler (1890). Talán saját erkölcsi gátlásait dolgozta fel a női emancipáció korai kérdéseiben. Tömör, feszült, drámai megoldásaival vált Ibsen a színpad mesterévé. Szimbólumai a reménytelenség és a melankólia fordulatait hordozzák a hazug társadalom elleni haragjában.

Ibsen: Kísértetek a Centrál Színházban
Ibsen: Kísértetek a Centrál Színházban

Ibsen 1891-ben tért vissza szülőhazájába.

Utoljára született meg a Solness építőmester. 1899-ben szélütés érte, és többé nem dolgozott. Óriási hatása kimutatható az európai irodalomra: Gerhardt Hauptmann, G. B. Shaw, Frank Wedekind és mások műveire. Hazájában több darabja hatalmas botrányt okozott az álszent polgárság leleplezésével.

A Kísértetek című darab főhőse, Helene Alving (Básti Juli alakítja) egy hazugságra épülő élet és elviselhetetlen férje halála után gazdag örökségét árvaház létesítésére akarja költeni. Tanácsadója, az álnok erkölcsök megtestesítője, a tiszteletes (Gáspár Tibor játssza) ugyanúgy csapdába kényszeríti, mint az őket körülvevő társadalom. Helene nehezen viseli (férje) bűneinek súlyát, ugyanakkor igyekszik az elvárásoknak megfelelni és nem összeroppanni. Az árvaház avatására hazatér Párizsban élő fia, Osvald (Ódor Kristóf), akit anyja gyerekkorában eltávolított a házból, hogy ne lássa apja viselkedését. Helene igyekszik mindent megtenni érte. A házban él még egy szobalány, Regine (itt Ágoston Katain). Mint kiderül, Alving kapitány törvénytelen lánya. A fiatalok szövetkeznének, de az anyának meg kell akadályoznia a vérfertőzést.

Az álszent tiszteletes természetesen mindenről tud, átveri az egész világot.

Alving kapitány megesett szolgálóját férjhez adja egy sánta, alkoholista asztaloshoz (itt Gáspár Sándor). A bűnök halmozódásában az igazi szerencsétlen áldozat végül is az anya. Básti Juli sír, nevet, rágódik, őrjöng, szeret, szenved – mint minden felvilágosult nő a borzasztó szellemi sötétségben, világnézetek összecsapásában.

Nagyon keserű, nehéz darab kiváló színészekkel, Alföldi Róbert nagyszerű rendezésében. Külön meg kell emlékezni a Kisszínpad szenzációs díszletéről, Kálmán Eszter szellemes alkotásáról és a darab fordítójáról, Kúnos Lászlóról.

További előadások 2018 januárjában: 6, 7, 15-én és 29-én, februárban: 9, 11 és 15-én.

...

Szólj hozzá