Zárójel online hírportál
A legjobb hírek egyhelyen...

A királynő személyesen mesélte el emlékeit a BBC dokumentumfilmjében

Példátlanul szigorú a brit királyi udvar életét szabályozó protokoll, ami részben írott, de jórészt íratlan szabályok összessége. A már törvényerejű protokoll-szabályokat némelyikét még maga az uralkodó sem szegheti meg. Nem ezek közé tartozik az az íratlan szabály, melyet most figyelmen kívül hagyott II. Erzsébet királynő: személyesen nyilatkozott a sajtónak. Ezt a BBC televízió által készített, „The Coronation” – A koronázás – című dokumentumműsorban tette meg. Az adást január 14-én vasárnap este vetítette a BBC.

A királynő személyesen mesélte el emlékeit a BBC dokumentumfilmjében
II. Erzsébet királynő és a Szent Eduard korona együtt a BBC műsorában (forrás: Twitter/BBC)

Idén lesz hatvanöt éve II. Erzsébet koronázásának

VI. György  1952. február 6-án hunyt el, 26 esztendős elsőszülött leányára, Erzsébet hercegnőre hagyva a trónt. A hercegnő a brit öröklési törvények szerint atyja halálával nyomban az Egyesület Királyság uralkodója lett, II. Erzsébet néven. A monarchiában a „meghalt a király, éljen a király” öröklési rend él, így a koronázási ceremónia nem jogkeletkeztető aktus.

Mivel az új uralkodó – egyszerű esetben – saját édesapja (vagy édesanyja) halála percében lép a helyére, nyilvánvalóan első a gyász és a szomorúság. E mellett rengeteg királyi és állami tennivaló vár az új uralkodóra. Először az előd méltó temetéséről kell gondoskodni, kellő és illő gyászidőszakot hagyva a megnyugvásra. Ilyen körülmények között nem lehet koronázást tartani, ami egy ünnepélyes, magasztos, de alapjába véve vidám esemény. Így aztán II. Erzsébet esetében is csak 16 hónapi rendkívül alapos előkészület után került sor a szertartásra. 1953. június 2-án Geoffrey Fisher, Canterbury akkori érseke a londoni Westminster-apátságban koronázta meg Szent Eduard koronájával, 8250 fős meghívott, előkelő vendégsereg jelenlétében. A koronázási szertartást a történelemben először, a televízió élőben közvetítette.

Újra a királynő kezében Szent Eduárd koronája

A BBC a közelgő évforduló alkalmából készítette el a dokumentumfilmet. Ezt nem csak a királynő személyes jelenléte és közvetlen nyilatkozata tette páratlanná, hanem az is, hogy a Tower kincstárából kikerült a „koronázási korona” is.

II. Erzsébet királynő az 1953. június 2-án lezajlott koronázás óta most találkozott először ismét Szent Eduárd koronájával. Ezt az aranykoronát 1661-ben, II. Károly koronázására készítették. A cromwelli időszak után visszatérő király koronáját az utolsó előtti angolszász uralkodó, a normann hódítás évében elhunyt Hitvalló Eduárd koronája aranyának beolvasztásával készítettek el. Csak egyszer, a koronázás napján helyezik az uralkodó fejére, utána a londoni Tower kincstárában pihen.

Az arany koronát 444 drágakő és igazgyöngy ékíti. Négy talpas kereszt és négy liliom alkotja, a tetején két íves kengyellel, ezek keresztezésében egy ékköves talpas kereszt áll. A súlya 2,25 kilogramm. II. Erzsébet a BBC műsorában most 65 év után veszi ismét a kezébe. Több uralkodó különösen nehéznek érezte a koronát. A királynő arra a kérdésre, hogy “még mindig olyan nehéz-e”, nevetve állapítja meg, hogy “bizony, még mindig … megvan egy tonna is”.

Még a királynő sem tudott mindent a koronaékszerek sorsáról

A műsor készítőitől a királynő is megtudott számára történelmi újdonságként szolgáló információkat. Így azt is, hogy a koronaékszereket a II. világháború vészterhes időszakában hol rejtegették. Az archívum kutatásai során előkerült titkos feljegyzésekből kiderül: a koronázási ékszerek teljes gyűjteményét a London nyugati határában fekvő ősi királyi kastély, Windsor egyik 18 méter mély középkori pincéjében rejtették el. A II. világháború során reális veszély volt a náci invázió. A koronaékszereket ezért gondosan elrejtették, nehogy Hitler kezére jussanak. Ráadásul a rejtekhelyet, és annak lejáratát csak néhány ember ismerte, köztük VI. György király. II. Erzsébet királynőnek, aki a háborús években kamaszkorú hercegnő volt, és Windsorban élt, erről fogalma sem volt.

Húszmillióan nézték végig a koronázási ceremóniát

Ez volt az első koronázás, amelyet televízión nézhettek az alattvalók. A statisztikák szerint húszmilliónyian figyelték egyenes adásban az ünnepélyes pillanatokat. Ennyi televíziós készülék persze nem volt a háborús ínségből még épphogy csak szabadulni igyekvő Nagy-Britanniában. Az esemény viszont összeterelte a lakosságot: milliók tértek be akár ismeretlenül is olyan családokhoz, amelyekről tudott volt, hogy van televíziójuk.

A templomi szertartás után nyolc kilométeres körút vezetett Londonban. Az utcákon összegyűlt, a zuhogó esőben is kitartó hárommilliós tömeg ott üdvözölte újonnan koronázott uralkodóját. A BBC-műsorban a II. Erzsébet királynő felfedi: ez a utazás “borzalmasan kényelmetlen” volt. Erre az alkalomra használt csaknem négytonnás állami hintóban kellett utaznia. A hintó felfüggesztése négy bőrszíjból állt, “egyáltalán nem arra szánták, hogy az ember utazgasson benne. A hintó olyan ormótlan volt, hogy a lovak is csak lépésben tudtak haladni vele.”

(A teljes koronázási ceremóniáról rovatunk az évfordulón külön cikkben ír majd.)

 A Birodalmi Állami Korona, a „mindennapos viselet”

Előkerült a műsorban a másik korona is, a Birodalmi Állami Korona (Imperial State Crown). A koronát még Viktória királynő készítette 1838-ban, majd 1937-ben újították fel. A koronát ezer gyémánt díszíti. A már megkoronázott uralkodó fején ez a korona van, amikor kilép a Westminster Apátságból.  Az uralkodó ünnepi alkalmakkor viseli, mindenekelőtt a parlament évenkénti megnyitóján. Ilyenkor olvassa fel a Lordok Házában lévő trónján ülve, mindenkori kormányának törvényalkotási programját.

A BBC-műsorban a királynő elmondja: ez a művelet meglehetős óvatosságot igényel. A beszédet úgy kell felolvasnia, hogy a papírt emeli a szeméhez, ahelyett, hogy a fejét hajtaná le. Ellenkező esetben ugyanis “kitörne az ember nyaka, és (a korona) leesne“. Az uralkodó nevetve hozzáteszi, hogy a korona “igencsak esetlen” darab, és “egyáltalán nem kényelmes”.

II. Erzsébet királynő a negyvenedik angol-brit uralkodó Hódító Vilmos óta. Ő volt, aki 1066-ban megszerezte az angol trónt. De II. Erzsébet egyik elődjének sem adatott meg, hogy több mint hat évtizedig viselhesse a koronát.

...

Szólj hozzá