Zárójel online hírportál
A legjobb hírek egyhelyen...

József Attila összes tanulmánya és cikke 1930-1937 – könyvbemutató a MÚOSZ-ban

Óriási vállalkozás József Attila értekező prózájának kritikai kiadása két kötetben a L’Harmattan Kiadó és a József Attila Társaság gondozásában, 1480 oldalon. A két kötetes mű tíz év munkájával készült el a 2018-as Könyvfesztiválra Tverdota György és Veres András irodalomtörténészek szerkesztésében. Az eredeti szövegeket és a hozzáfűzött tanulmányokat Sárközi Éva rendezte sajtó alá. A bemutató beszélgetést Széchenyi Ágnes moderálta Spiró György, mint olvasó részvételével. A szervezést dr. Vámos Évának, a MÚOSZ Kulturális Szakosztálya és a Diplóklub vezetőjének köszönhetjük, hiszen ennél érdekesebb könyv manapság nincs a könyvpiacon.

A József Attila-kutatásnak már akadtak előzményei

(pl. Szabolcsi Miklóstól és másoktól, főleg a versekkel összefüggésben), amíg 2012-ben Tverdota György és csapata (Agárdi Péter, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközi Éva és fiatal kutatók) a Petőfi Irodalmi Múzeum előadásain komolyabb elmélyülésre szánták el magukat, hogy József Attila (1905-1937) 1930 és 1937 közötti prózai munkássága teljes szövegkritikájával foglalkozzanak.

Több eredeti írás itt először jelent meg! Ezek 1985-ben kerültek elő. Sajnos, a könyv elolvasása nélkül most csak a kerekasztal-beszélgetés lejegyzésére szorítkozunk.

József Attila összes tanulmánya és cikke 1930-1937 - könyvbemutató a MÚOSZ-ban
József Attila összes tanulmánya és cikke 1930-1937 - könyvbemutató a MÚOSZ-ban

Az első kötet az 1930-1933 végéig tartalmazza a költő prózai munkáit a marxizmus és proletariátus irodalmával kapcsolatban.

Közlik azokat az írásokat is, amelyeket József Attila később törölt. Gondolataiban nagy hatással volt rá az újféle proletárkultúra kibontakozása és a teljes foglalkoztatottság eszméje. Ezekkel máig nem tudunk mit kezdeni – vetette közbe Sárközi Éva. Közben a költő alaposan tanulmányozta a freudi pszichoanalízist. Hamarosan rájött, hogy a proletariátust simán elkábította a hitleri eszme. A proletariátus tehát nem alkalmas a marxi ideológia befogadására.

Ő azonban megmaradt a tudományos szocializmus hirdetőjének, és kilépett a pártból.

József Attila összes tanulmánya és cikke 1930-1937 - könyvbemutató a MÚOSZ-ban
József Attila összes tanulmánya és cikke 1930-1937 - könyvbemutató a MÚOSZ-ban

A második kötetben a költő (1934-37 között – haláláig) csalódott a Szovjetunióban megvalósított bolsevizmusban is.

Belátta, hogy annak sincs jövője (pl. Makszim Gorkij vagy Miroslav Krleża nyomán). Szeretett volna részt venni a szovjet írók kongresszusán, de helyette Illyés Gyula, Nagy Lajos és Hidas Antal ment Moszkvába, sőt, Hidas kifejezetten ellene fordult. Tulajdonképpen szerencséje volt, hogy nem lehetett ott. Illyés Gyula a kommunista párt tagjaként később többkulacsos játékot folytatott. A mai ifjúsággal ellentétben – a múlt században a költők, írók több nyelven beszéltek, József Attila is például jól tudott németül és franciául. Nem tudott mit kezdeni egy olyan világgal, ahol győzött a fasizmus, a középosztály és a kispolgárság. A tömeg babonás, de a görögök álláspontján maradt: a lélek és a szellem azonos – mint állította Hegel, Marx és Freud. Talán ez vezetett az öngyilkosságához. Belátta az Oidipusz-komplexusát, hiszen nem volt apja. Radikális gondolkodóként csak a tudományos szocializmusban bízott.

Az 1950-es években szívesen beskatulyázták kommunistaként, nagy proletárköltőként. 1948-ban ezért Párizsban Lukács György is járt Fejtő Ferencnél, hogy „jobb belátásra bírja” a költő világnézetével kapcsolatban.

Néhány érdekesség:

József Attila kártékony középszernek nevezte Németh Lászlót. Babits is szívesen megfosztotta költői rangjától – hiszen az irodalomra mindig árnyékot vetett a politika. Trianon után nálunk szinte megszűnt az avantgárd, de a szomszédos országokban és Franciaországban nem. Ott kevésbé dőltek be a korszellemnek. Hozzánk visszatért Kassák Lajos, Tamkó Sirató Károly és Déry Tibor (Felelet, Befejezetlen mondat). A Dokumentum című folyóirat öt számot ért meg. A Nyugat igyekezett a modernséget képviselni, és vele Kosztolányi Dezső (Esti Kornél). Az esztétizáló örökséget csak József Attila és Dzsida Jenő tartotta meg. József Attila sokféle képessége nemcsak a verseiben, hanem a prózájában is kifejezésre jutott. A magyar nyelv szereti a rímeket, a nyugati irodalom inkább a szabad verseket. Egyedülálló magyar ügy Weöres Sándor megjelenése, aki eltiltása után csodálatos gyermekverseket írt.

Fejet kell hajtanunk a szerzők és a szerkesztők irodalmi teljesítménye előtt – József Attiláért.

Szólj hozzá