Zárójel
Korózs Lajos - kilakoltatási moratórium
Korózs Lajos - kilakoltatási moratórium. Fotó: Index.hu

Kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról tárgyalnak a parlamentben

Korózs Lajos: Kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról tárgyalunk a parlamentben. Harrach Péter expozéjából számomra az derült ki, hogy érdemben nem akar a kormánypárt foglalkozni a bajba jutott családokkal, csupán prolongálja a probléma megoldását! 

Korózs Lajos - kilakoltatási moratórium
Korózs Lajos - kilakoltatási moratórium. Fotó: Index.hu

Kilakoltatási moratórium

Én személy szerint támogatok minden olyan előterjesztést, ami az adósságcsapdába került emberek védelmét szolgálja, hiszen közel 15 ezer család vár kilakoltatásra s közel 140 ezer un.problémás hiteles van az országban!
Az MSZP emellett továbbra is azon az állásponton van, hogy az adósok védelme és élethelyzetük megnyugtató rendezése kevéssé a végrehajtási szabályok módosításával, hanem sokkal inkább a magáncsőd intézményének működőképessé tételével érhető el.

Erre vonatkozóan az MSZP egy teljesen kidolgozott törvényjavaslatot nyújtott be, amit a Fidesz nemhogy támogatni nem volt hajlandó, de még a parlamenti vitáját is megakadályozta. Az az adósokat sanyargató, működésképtelen törvény, amit végül a KDNP javaslatára elfogadott pedig nem több egyszerű szemfényvesztésnél.
Ha a Fidesz és a KDNP valóban segíteni akar az adósságcsapdába került magyar embereken, akkor a végrehajtási szabályok korrigálása mellett legyenek hajlandók a magáncsőd szabályainak érdemi felülvizsgálatára, valamint a devizahitelesek ma is fennálló problémáinak megoldására.

A Javaslat célja…

A Javaslat célja kilakoltatási moratórium egyébként is meglévő időtartamának – november 15-től április 30-ig tart – meghosszabbítása. A kilakoltatási tilalom most sem vonatkozik arra a magánszemélyre, aki a lakást önkényesen foglalta el, vagy akivel szemben korábban rendbírságot szabtak ki. A kilakoltatási moratórium szabálya most így szól:

„[a] végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását (174. § d) pont) a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
Ez a rendelkezés általános szabályként változik meg, azaz minden év december 1. helyett november 15., március 1. helyett április 30. lesz a kilakoltatástól védett időszak.
Úgy tűnik, hogy a védett időszak meghosszabbítása egy jó lépés, ehhez mindenképpen hozzá kell tenni, hogy a moratórium nem megoldás, hanem pusztán haladék. E haladék mellé további olyan intézkedések lennének szükségesek, amelyek a kilakoltatáshoz vezető eladósodás ellen hatnak. A kilakoltatási moratórium egyébként is csak azoknak jelent haladékot, akiknek az ingatlanát már elárverezték. (Ma is közel 15 ezer ingatlan vár elárverezésre.)

A végrehajtási eljárás célja

A végrehajtási eljárás célja, hogy a végrehajtást kérő jogos követelését az adós vagyonából kielégíthesse. Felszólalásomban azt mondtam: az emberiesség megköveteli, és emellett fontos társadalmi érdek, hogy az adósoknak legyen lehetőségük kitörni az adósságcsapdából. Ezzel szemben az látszik, hogy a kormányzat ebben teljesen sikertelen. A magáncsőd intézménye működésképtelen. Rendkívül szomorú, hogy a kormánypártok elvetették az MSZP magáncsődre vonatkozó javaslatát. A KDNP által kidolgozott és az Országgyűlés által elfogadott magáncsődtörvény kevés segítséget nyújt, miközben hosszú évekre nyomorra ítéli az adósokat. Egyáltalán nem meglepő, hogy ilyen feltételekkel alig veszik igénybe a magáncsőd intézményét. A nyilvánvaló kudarc ellenére a Fidesz eddig elzárkózott a magáncsődtörvény átfogó, érdemi módosítása elől.

Az is igaz, hogy a kormánypártok a nyomor szélére került adósok ügyét még ma sem veszik komolyan. Soltész Miklós államtitkár a KDNP kezdeményezte legutóbbi törvényjavaslat sajtótájékoztatón történő beharangozásakor azt találta mondani, hogy: „2010 óta határozott és konkrét lépéseket tettek, hogy a mintegy 1,3 millió családot érintő adósságcsapdára válaszokat adjanak. Ezek között említette a nemzeti eszközkezelő felállítását, a végtörlesztés, az árfolyamgát bevezetését, a forintosítást, az ócsai lakópark kialakítását, a deviza alapú hitelek megszüntetését, és a családi csődvédelmet.” (Lásd: http://kdnp.hu/kdnp-celja-az-otthonukat-vesztett-emberek-me…)

Ehhez képest most is érdemes elmondani, hogy

o A KDNP magáncsődrendszere egy csőd.
o A félig üres ócsai lakópark látványos kormányzati kudarc. A hihetetlen magas áron épített kihasználatlan lakások jól szimbolizálják a Fidesz-KDNP kormányzását.
o A végtörlesztés azokon segített, akik eleve jelentős anyagi erőforrásokkal rendelkeztek. E végtörlesztési akció után (2011. szeptember) szabadult csak el igazán a svájci frank árfolyama. Tehát kijelenthető, hogy a valóban adósságcsapdába esett embereket csak még mélyebbre lökték ezzel az akcióval.
Árfolyamváltozásokat lásd: ttps://apps.mnb.hu/hitkalk/Arfolyam.aspx
o A forintosítást pedig borzasztóan magas, 256,5 forintos árfolyamon hajtották végre, miközben 2010 áprilisában, közvetlenül Orbán Viktor kormányalakítása megelőzően a svájci frank árfolyama 180-190 forint között mozgott!

Korózs Lajos


Szólj hozzá