Zárójel
Adómegtagadás - Pánikban az adóhatóság
(illusztráció: internet)

Adómegtagadás – Pánikban az adóhatóság

Tavaly ősszel levelet kapott az adóhatóság: a korrupció elvette a befizetett adó „közpénzjellegét”, ezért egy bátor polgár visszakérte adója egy részét. Most bombaként robbant a hír: bűncselekményekkel (költségvetési csalással és magánokirat-hamisítással) gyanúsították meg azt a férfit, aki nyilvánosan szembeszállt az ellenőrizetlen, pofátlan állami korrupcióval.

Bátor akció, kőkemény reakció

Adómegtagadás - Pánikban az adóhatóság
(fotó: internet)

Szentesi Kálmán tavaly ősszel az adóhatóságnak címzett levelében visszakérte a béréből levont adó egy részét arra hivatkozva, hogy az elvesztette közpénzjellegét. (A sokadik botrányra reagált így Matolcsy pénzkezelésével és a cinikus fideszes reakciókkal kapcsolatban.)

A NAV kőkeményen reagált: az adóhatóság 400 ezer forintra bírságolta, amiért visszaigényelte az általa befizetett adót. Szentesi Kálmán azzal érvel, hogy értelmetlen dolgokra költik a közpénzt, és ez ellen akart tiltakozni.

Jogi háború kezdődött: a civil adóvisszaigénylő Strasbourgig is elmenne, az adóhatóság viszont szimpla törvénysértésként kezeli, ha valaki nem fizet adót. A legfrissebb fejlemény, hogy Szentesi Kálmán bűncselekmények „gyanúsítottja” lett.

A Transparency International korrupcióellenes szervezet álláspontja szerint Szentesi Kálmán csak a véleményét mondta el, ha úgy tetszik “felszólalt a korrupció ellen” vagyis egy figyelmeztetés is elég lett volna.

Részletek itt (RTL Klub Híradó) és itt (hvg.hu).

Messzire nyúló hagyományok

A NAV, az  adóhatóság  azonnali, agresszív ellentámadása tökéletesen érthető: be vannak rezelve, hogy a gyalázatos közpénz-szórást megunó társadalomban futótűzként tejed el az „adóvisszakérés” mozgalma a korrupció miatt is.

Valójában – egyelőre? – nem kell komoly következményektől tartaniuk: a magyar közvélemény nagy közönnyel fogadta Szentesi akcióját. Nem sorakoztak fel mellette a vele egyetértők tömegei, nem ismételték meg gesztusát. A sajtó még szabad zárványaiban a jelentőségéhez méltó figyelmet kapott (portálunkon is talál a témához kapcsolódó, friss, cikket  – A NAV és Örkény címmel, jogi támogatás is van – de a figyelem küszöbét egyelőre nem lépte át az akció.

Csakhogy érthető a NAV ijedelme, mert – bár ők ezt valószínűleg nem tudják – nagy hagyománya van annak, amit Szentesi Kálmán tett.

David Thoreau
(illusztráció: internet)

Henry David Thoreau, akit a 19. század óta a liberálisok és az anarchisták egyaránt joggal tekintenek szellemi elődjüknek, a polgári engedetlenség lehetőségeit sorra véve abból az egyszerű tényből indult ki, hogy

az állammal évente egyszer – és nem többször – találkozom közvetlenül, szemtől szembe, mégpedig az adószedője személyében. Ezért a legegyszerűbb, a leghatékonyabb módszer elégedetlenségem kifejezésére, ha megtagadom adóm megfizetését.

Békeadó

Más példát is találunk Európa közelmúltjából: a hetvenes évek német békemozgalmainak harci eszköze az adómegtagadás volt. A Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya alapján lelkiismereti okokból bárki megtagadhatta, hogy meggyőződésével ellenkező kényszernek engedelmeskedjen. Erre a lehetőségre hivatkoztak az adómegtagadók. Mivel a béke meggyőződéses hívei, adójuknak pontosan akkora hányadát, amekkora a katonai kiadások részesedése a költségvetésen belül, nem fizették be, vagy zárolt számlára fizették be, hogy ne férhessen hozzá a költségvetés. Amikor a német zöldek bejutottak a Bundestagba, ez a jellegzetes parlamenten kívüli fegyver továbbfejlesztésre szorult. A zöldek 1986 áprilisában benyújtották a békeadó törvénytervezetét. A törvény elfogadása esetén létrehoztak volna egy úgynevezett békealapot. Az adófizetők írásban nyilatkozhattak volna arról, hogy jövedelem-, illetve béradójuk megfelelő részét a békealapba kívánják-e átutaltatni. A tervezet részletesen előírta, hogy a békealapból milyen célok finanszírozhatók: például a konfliktusok békés megoldását kutató intézmények fenntartása; fejlődő országok egészségügyi, jóléti, oktatási és gazdasági rendszerének konfliktusmegelőző célú fejlesztése; háború sújtotta térségek lakosságának segélyezése.

Nem okoz meglepetést, hogy a törvény körül késhegyig menő harc dúlt, és végül nem „ment át” – de azóta is élő példája annak, hogy szabad – vagy szabadságát kivívni törekvő – adófizető polgárnak nem kell, nem szabad akármit eltűrni.

Bátor és öntudatos honfitársunk kezdeményezése a jelenleginél sokkal nagyobb figyelmet és támogatást érdemel.


Szólj hozzá