Zárójel

Lendvai Ildikó: mindmegette.hu – Ha lúd, legyen kövér

A Fidesz rohamsebességgel igyekszik pótolni a médiabirodalmából Simicska által kiharapott darabokat. Étvágya nagyobb, mint valaha: nemcsak a Népszabadságot és a megyei lapokat kebelezte be, hanem egész lapcsaládjukat. Ha lúd, legyen kövér, felfalja tollastól-bőröstül, a politikailag értékesebb részek mellett lecsúszik a többi falat is. Köztük pl. a “mindmegette.hu” receptmagazin. Tán magukra ismertek a címében. Mert ez az igazi vágyuk: mind megenni. Lapot, földet, országot..

 

Lendvai Ildikó

A „mindmegette.hu” népszerű gasztroportál. A Mediaworks adta ki, amelyik a Népszabadságot is. Így aztán szintén gazdát cserélt, a Mészáros Lőrinc üzlettársaihoz sok szállal kapcsolódó cég veszi meg, amely mögött a gyanúk szerint maga a gáz-, víz- és sajtószerelő fenomén áll. Nem lehet mondani, hogy a receptmagazin ne kerülne szakavatott kezekbe. Magam láttam a fotót Mészárosról, amint a felcsúti főzőversenyt zsűrizi elmélyülten. Vagyis ért hozzá, és kész. Annyit biztos, mint a Népszabadsághoz. Vagy ha most nem is ért még, lesz min gyakorolnia, mert az új tulajdonos nem aprózta el: övé lett az egész lapcsalád: a Nemzeti Sport, a megyei lapok, a Lakáskultúra, az Autó-motor, a hot!, a Bravó és az astronet.hu is. Mind megette, egy falásra.

Nem biztos, hogy Mészáros Lőrinc ezt mind meg tudta jegyezni, de majd megtanulja. Egyelőre elég bizonytalannak mutatkozik, de nem csoda, én is kicsit bizonytalanul lépkedek az új magas sarkú cipőmben. Így van ez, amíg az ember nem szokja meg, amit vásárolt. A Hír Tv-nek pár napja még azt nyilatkozta: „Nem tudom, én azt sem mondtam, hogy tévét nem veszek, hát ki tudja, ki tudja… Ki tudja, hogy újságot nem veszek-e, még akár vehetek bármit. Ha van pénzem, bármit vehetek. …még egy pár évvel ezelőtt azt sem gondoltam, hogy szállodákat fogok venni. És ugye végül is vettem szállodákat.” És minden szava igaz! Tényleg vett szállodákat, véletlenül el is indult egy sokmilliárdos hitelprogram a szállodaipar megsegítésére. Azt is milyen jól elmagyarázta, miért éppen ő nyer mindig: „Pályázaton csak az nyer, aki pályázik, és mi pályáztunk.” Nahát, hogy a többieknek ez nem jutott eszébe! Úgy látszik, csupa hülye van a piacon, ezért tartunk itt.

Bezzeg Mészáros! Igazi reneszánsz ember. Michelangelo elbújhat mögötte, annyi mindenben tehetséges. Építőipari cége jövedelmét az ötszázszorosára növelte, van új sertéstelepe, vágóhídja, péküzeme, tésztagyára, ásványvíz-üzeme, vannak szállodái és földbirtokai, foglalkozik klímaberendezésekkel, futballal, szennyvíz- és hulladékfeldolgozással. Ezeket is mind megette. A sajtó tényleg csak desszert, de az ember adjon a kultúrára is, nehogy megszólják. Helyesen mondta: „Ha van pénzem, bármit vehetek.” Vehetne éppen atomerőművet, államvasutat, egyetemet, apácazárdát, metrót és színházat is, csak nem akar hivalkodni. Így is annyi irigye van, pedig meggyőző magyarázatot adott a vagyonára: „Szerintem jobban élünk, és nemcsak Mészáros él jobban, hanem az egész ország”. Így lehet. Tiszta véletlen, hogy nem veszünk mindnyájan lapkiadót, pedig tehetnénk. Az étvágyunkkal lehet a baj.

Kérdés persze, hogy tényleg „Mészáros-közeli” cég-e a vevő Opimus Nyrt. Jó hírű vállalkozás, nemrég még a hírhedt Buda-Cash korábbi vezetője volt a legnagyobb részvényese. Aki egymagában garancia a feddhetetlen működésre, ő az, aki azzal védekezett, hogy évekig minden nap részegen ment be a bankjába, így aztán nem tudhatta, mi folyik ott. Szerencsére az Opimusnál abszolút áttekinthető hátterű tulajdonosi körök léptek a helyébe, a Kajmán-szigeteken és Nigériában bejegyezve. Istenem, csak egy icipici cégem volna a Kajmán-szigeteken! Mindjárt engem is méltathatna Kósa Lajos, aki szerint az a jó, hogy végre nemzeti tulajdonosok jelentek meg a rovott múltú Népszabadság mögött. Nemzeti kajmánok, és persze a Mészáros egyéb üzleteiből ismert emberek.

Az is lehet, hogy Mészárosnak igaza van, amikor elhárítja magától a fél sajtó megszállásának érdemét. Sokan hajlanak őt Orbán strómanjának tekinteni. Az Átlátszó odáig ment, hogy azt írta: „Nincs Mészáros Lőrinc. Orbán Viktor van.” Ez persze rágalom, ezt onnan tudjuk, hogy mindkét szereplő tagadta, márpedig a strómanok és megbízóik arról híresek, hogy készségesen napvilágra tárják viszonyukat. Mészáros be is perelte az egyik pártot, amelyik strómannak minősítette. Nem értem, miért találta sértőnek, hogy a kormányfő embere. Én büszke lennék rá! Vagy ha nem is büszke, legalább gazdag.

Stróman sokféle van. Itt az ideje megírni a kis magyar strómanológiát. Hol van már az az idő, amikor az 1987-es Értelmező Szótár a strómant „kivesző fogalomnak” nevezte! Jellemző a pártállam korlátolt szemhatárára. De még a rendszerváltás után is gyerekcipőben járt a strómanipar. Akkor még csak az eladósodott cégektől lehetett megszabadulni, csekély összegért, egy-két fröccsért átíratva egy hajléktalan vagy ismeretlen külföldi nevére. Schlecht Csaba a maga Kaya Ibrahimjával és Joszip Totjával gyenge kezdő volt. De most! Hazánk felvirágzása meghozta az új strómanfajták virágkorát is, akik nem olyan ostobák, hogy csődbe ment vállalkozásoknál kuncsorogjanak egy kis apróért. A „megélhetési strómanok” bőséges juttatásért azoknak a hatalmasságoknak szereznek vagyont, akiknek ez személyesen összeférhetetlen volna. A „politikai strómanok” olyan politikai feladatokra, például a sajtó kipucolására vállalkoznak, amelyeket a kormány maga nem tehet meg.

Néztem szegény „mindmegette”oldalát. A névjegyén az áll: „Együtt főzünk, együtt nevetünk.” Stróman és gazdája jól kifőzték. Ez a kettő mind megette. Pont hu.

Lendvai Ildikó volt országgyűlési képviselő


Szólj hozzá