Zárójel
London „nagyratörő” viszonyrendszert építene ki az EU-val 1
Theresa May, a Brit Iparszövetség 2017. november 6-i kongresszusán (Forrás: YouTube)

London „nagyratörő” viszonyrendszert építene ki az EU-val

A brit miniszterelnök szerint London “nagyratörő” gazdasági viszonyrendszert szeretne kialakítani az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése után.

London „nagyratörő” viszonyrendszert építene ki az EU-val
Theresa May, a Brit Iparszövetség kongresszusán (Forrás: YouTube)

Nagyratörő tervek az egységes piac elhagyásával

Theresa May a Brit Iparszövetség (CBI) hétfőn tartott éves kongresszusán felszólalva megerősítette, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belső piacáról ki akar vonulni. A brit kormány az EU-tagság megszűnésével együtt az unió egységes belső piacáról és a vámunióból is ki akar lépni. Főleg azért, mert bizonyos feltételeket már nem kíván teljesíteni. Ilyen mindenekelőtt a munkaerő szabad áramlásának engedélyezése. A feltételeknek való megfelelés szükséges a tagság megőrzéséhez ezekben az integrációs szerveződésekben.

London ugyanakkor széleskörű szabad-kereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val. A brit kormány azt akarja, hogy a brit üzleti szektor az EU-tagság megszűnése után mégis a lehető legkevesebb adminisztratív és vámakadállyal férhessen hozzá az EU belső piacához.

Összetett célkitűzés vagy inkább ellentmondásos elképzelések?

Theresa May a CBI hétfői kongresszusán ezt az összetett célkitűzést úgy jellemezte, hogy a brit kormány “a jogosultságok és a felelősségi körök új egyensúlyi rendszerét” kívánja létrehozni. Ez az új rendszer – May  szerint – tiszteletben tartja egyrészt az EU-ban honos szabadságjogokat és alapelveket, másrészt a brit nép akaratát. A brit miniszterelnök ezzel a brit EU-tagságról tartott tavaly júniusi népszavazásra utalt, amelyen a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

May megerősítette azt is, hogy London a brit EU-tagság megszűnése után “szigorúan korlátozott időtartamú” átmeneti szakaszról szeretne megállapodást elérni az EU-val. Ez biztosítaná, hogy a brit üzleti szektornak legyen ideje a majdani új viszonyrendszer elemeinek meghonosítására. A brit kormányfő szerint e bevezetési időszak alatt Nagy-Britannia és az uniós tagországok még a jelenlegi szabályok alapján férnének hozzá egymás piacához. Theresa May ezúttal nem részletezte, hogy a brit EU-tagság megszűnése utáni átmeneti időszak meddig tartana. Korábbi nyilatkozataiban a brit miniszterelnök két évre taksálta a jövőbeni kapcsolatrendszert megalapozó új szabályok bevezetéséhez szükséges időt.

May megfedte az üzleti szektort

May a CBI hétfői kongresszusán elmondott beszédében elégedetlenségének adott hangot a brit üzleti szektor beruházási aktivitásával kapcsolatban. Kijelentette: a kutatási-fejlesztési tevékenység ösztönzésére fordított kormányzati támogatáshoz képest az üzleti szektor hozzájárulása alacsony. A kormányzati támogatás egy fontjához a brit vállalati magánszektor mindössze 1,70 font értékű befektetést tesz hozzá. Mindeközben Németországban 2,40 fontnak, az amerikai gazdaságban 2,70 fontnak megfelelő üzleti társfinanszírozás járul minden egységnyi értékű kormányzati támogatáshoz.

Mark Carney, a Bank of England – a brit jegybank – kormányzója szerint éppen a Brexit folyamatot övező bizonytalanságok fogják vissza az üzleti szektor beruházásait. Carney szerint a jelenlegi globális növekedési környezetben  “beruházási boomnak” kellene lennie a brit gazdaságban. Ám a beruházások értéke épphogy csak alsó hangon”növekszik”. A Bank of England kormányzója szerint ennek oka az, hogy a brit üzleti szektor a beruházási döntések előtt meg akarja várni, milyen kilépési egyezségre jut London az EU-val.


Szólj hozzá