Zárójel
Miért jobb a kilencediken „megfőni”, mint a tizediken? – panelbontás kapcsán másként
fotó: blikk

Miért jobb a kilencediken „megfőni”, mint a tizediken? – panelbontás kapcsán másként

Bizony, nem nagy élmény panellakásban megfőni nyáron, és fagyoskodni télen. Ez független attól, hogy hányadik emeleten van az „álomlakás”. Az Orbán-Lázár által megálmodott panelbontás ennek ellenére nem smakkol a lakóknak és a szakma is berzenkedik.

Miért jobb a kilencediken „megfőni”, mint a tizediken? – panelbontás kapcsán másként

A kormányzati kommunikátorok indoka pedig pont ez:

„a tizedik emeleten lakni 40 fok melegben vagy mínusz 20 fok hidegben, nem a legélhetőbb körülmény.”

Arról valamiért nem szól az Orbán-fáma, hogy miért állna meg a kilencediknél a bontás-láz, miért nem megy mondjuk a 6. emeletig. Mennyivel kellemesebb a kilencediken lakók élete, mint eggyel közelebb az éghez?

Orbán így nyilatkozott:

„Itt most az a javaslat hangzott el, és szívesen vágnánk bele egy ilyen kalandba Önökkel, hogy valamelyik tízemeletes épületblokkot nézzük ki, és ha a lakókkal meg lehet állapodni, de kizárólag csak akkor, ha a lakókkal meg lehet állapodni, akkor egy visszabontási programot indítsunk meg”.

Több mint valószínű, hogy már fejben megvan az ösztönző program a panelbontás miatt érintett lakók egybehangzó beleegyezésére, és nyakunkat rá, hogy a kivitelező személye is lezsírozott állapotban van. Érdemes meghallgatni azonban azokat, akik ott laknak. Egy közülük Breuer András, ő több ezer lakás közös képviseletét látja el a fővárosban, csak itt, a Káposztás-megyeri lakótelepen cirka négyszáz lakóval van kapcsolatban. Az általa kezelt házakra épp most szeretnének napelemet feltenni az ott lakók. Úgy véli, hogy

„Ezzel csak az nyerhet, aki a visszabontást csinálja és aki újat épít a kiköltözőknek, de a tulajdonosokat meggyőzni arról, hogy ez nekik jó, erősen kételkedem, hogy sikerülne”.

Miért jobb a kilencediken „megfőni”, mint a tizediken? – panelbontás kapcsán másként

Lázárnak persze homlokegyenest más jut eszébe a panelbontás kapcsán,

és ki is kérné magának a feltételezést, mert hallott már valakiről, aki látott egy embert, aki az mesélte, hogy a németek már több megoldást is alkalmaztak. Van egy kis bibi, a két Németország egyesítése után rengeteg elhagyott lakás volt, nem volt tehát gond, hogy hol laknak majd azok, akik alól lebontják az otthonukat.

„Nagyon fontos, hogy ott nem kellett új lakásokat ehhez építeni. Tehát hogy nem arról volt szó, hogy ki kellett költöztetni a lakókat valami egészen újba, mert az nagyon megdobta volna a költségeket, hanem optimalizálni lehetett. Egyes lakásokat részlegesen visszabontottak, nagyobb teraszokkal, jobb infrastruktúrával egy jobb lakókörnyezet volt, ez csökkentette is az elvándorlást egyébként, és ez egy viszonylag egyszerű, bár nagyon komplex rehabilitációs stratégia volt, ez nálunk sokkal nehezebb a tulajdonosi struktúra miatt”

– nyilatkozta Kádár Bálint, a BME urbanisztikai tanszékének adjunktusa és a Kortárs Építészeti Központ elnöke.

Az tény, hogy valamit kezdeni kell az elöregedő épületekkel, hiszen felújítás és átalakítás nélkül a lakótelepek napjai meg vannak számlálva. Erre nincs terv, ez nem olyan zsíros falat, mint a fent említett.


Szólj hozzá