Zárójel
Putyin egyetemi díszpolgári címe - Nyílt levél Balog Zoltánnak
Putyin egyetemi díszpolgári címe - Nyílt levél Balog Zoltánnak. Kép forrás: balogzoltan.hu

Putyin egyetemi díszpolgári címe – Nyílt levél Balog Zoltánnak

Mivel a fenntartónak nem csak joga, hanem kötelessége is a törvényesség biztosítása, ezért az Eötvös Károly Intézet (EKINT) Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterhez fordult Putyin orosz elnök Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címe miatt, erről ugyanis – az aláírók szerint – szerint jogsértő módon döntött az intézmény Szenátusa.

Putyin egyetemi díszpolgári címe - Nyílt levél Balog Zoltánnak
Putyin egyetemi díszpolgári címe - Nyílt levél Balog Zoltánnak. Kép forrás: balogzoltan.hu

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) 2017. augusztus 30-án nyílt levélben javasolta a Debreceni Egyetem Szenátusának Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címének visszavonását. Az EKINT álláspontja szerint a Debreceni Egyetem Szenátusának döntése – amellett, hogy a magyar felsőoktatás rendszerváltás utáni történetének erkölcsi mélypontja – jogsértő.

Ahogyan azt a Szenátusnak címzett nyílt levélben részletesen kifejtettük, a díszpolgári cím adományozása nem értelmezhető pusztán az egyetemnek a Paks II programban szánt szerepéért mondott köszönetként. A Szenátus e döntésével – a díszpolgári cím jellege miatt és a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 11. sz. Melléklete (Az egyetemi kitüntetések és címek adományozásának rendje) 22. § (1) bekezdése alapján – Putyin elnök teljes közéleti tevékenységéért fejezi ki erkölcsi elismerését.

Álláspontunk szerint a Szenátus ezt jogszerűen nem teheti meg. A Debreceni Egyetem közintézmény, amely csak az alkotmányos alapértékek tiszteletben tartásával hozhat döntést: az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság megsértését semmilyen módon nem támogathatja, nem pártolhatja. Ezen túlmenően a szenátus döntései nem sérthetik és nem veszélyeztethetik az egyetemi autonómiát, az egyetem vezetése nem hozhat olyan döntést, amelynek célja, hogy a kormány politikai érdekeit kiszolgálja. Majdani szolgálatokért előre kitüntetni valakit erkölcsileg nyilvánvalóan elfogadhatatlan. Ha ez mégis megtörténik, az arra utal, hogy a kitüntetés valójában elvárt előnyök előzetes ellentételezése. Ezt a Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának megfogalmazói is tudták: az SzMSz 11. sz. Melléklete (Az egyetemi kitüntetések és címek adományozásának rendje) 22. § (1) bekezdéséből az is világosan kiolvasható, hogy az egyetem kizárólag múltbeli érdemekért adományozhat Civis Honoris Causadíszpolgári címet. Jövőbeli esetleges előnyökért, várományokért ezt az elismerést nem lehet odaítélni:

22. (1) „A cím adományozható azon belföldi és külföldi személynek, aki:

a) kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint

b) munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége, az egyetem jó hírnevének erősítését.”

A Szenátus döntését övező alkotmányos problémák mellett fontos kiemelni azt a tényt is, hogy a díszpolgári cím odaítéléséről a Szenátus tagjai elektronikus szavazással döntöttek. A Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata (SzMSz) 15. § (2) bekezdése alapján egyértelmű, hogy személyi kérdésekben még akkor sem lehet elektronikus szavazást tartani, amikor a döntés meghozatalát egyébként sürgős szükség indokolja (természetesen Vlagyimir Putyin díszpolgári címéről szóló döntést nemhogy sürgős, de más fajta szükség sem indokolta):

15. § (2) „Ha olyan sürgős döntésre van szükség, mely nem teszi lehetővé az ülés időben történő összehívását, vagy a sürgősen megtárgyalandó téma nem indokolja az ülés összehívását, személyi kérdéseket kivéve, elektronikus úton is lehetőség van a Szenátus tagjai véleményének beszerzésére a (2/a) bekezdésben részletezett feltételek teljesülése esetén.”

Az elektronikus szavazással nem technikai jellegű eljárási előírásokat sértettek meg. Ha egy ügyben a döntést nyilvános ülés tartása nélkül, elektronikus úton hozzák meg, nem kerülhet sor olyan nyilvános és érdemi vitára, amelyben számba vehetők az érvek, megismerhetők az eltérő álláspontok, és így a szenátus tagjai a szükséges információk birtokában alakíthatják ki saját álláspontjukat. Ez a megfontolás tükröződik abban, hogy az SzMSz 15. § (2/a) bekezdése az elektronikus szavazás feltételei között – egyebek mellett – előírja, hogy akkor van rá lehetőség, ha “az ügy egyszerű megítélésű, illetve az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője részéről olyan kérdés nem merült fel, amit a dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni”.

Putyin elnök kitüntetése nyilvánvalóan ennek a kritériumnak sem felelne meg.

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény…

A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) 73. §-a értelmében a fenntartónak nem csak joga, de kötelessége is a törvényesség biztosítása, az intézményi szabályzatok előírásainak betartatása. Az Nftv. 73. § (5) bekezdése alapján a fenntartónak a törvényesség biztosítása keretében ellenőriznie kell az intézményi dokumentumokban foglaltak megtartását, a felsőoktatási intézmény működésének és a döntéshozatalnak a jogszerűségét.

Mindezekre tekintettel az Eötvös Károly Intézet arra kéri Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának mint a Debreceni Egyetem fenntartójának vezetőjét, hogy az Nftv. 73. § (5) bekezdése alapján

a) ellenőrizze a Debreceni Egyetem intézményi dokumentumaiban foglaltak megtartását, a Debreceni Egyetem működésének és döntéshozatalának jogszerűségét a Szenátus azon döntésével kapcsolatban, amely Vlagyimir Putyin számára Civis Honoris Causa címet adományozott, és az ellenőrzés alapján állapítsa meg, hogy a Debreceni Egyetem Szenátusa

  • – megsértette az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 15. § (2) és (2/a) bekezdését azzal, hogy elektronikus szavazást rendelt el személyi kérdésben, amely megítélése nehézségét tekintve sem lett volna alkalmas elektronikus szavazásra;
  • – megsértette az egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 11. sz. Melléklete (Az egyetemi kitüntetések és címek adományozásának rendje) 22. § (1) bekezdését azzal, hogy olyan személynek adományozott Civis Honoris Causa címet, akivel kapcsolatban a cím odaítélésének feltételei nem álltak fenn a döntés időpontjában;

b) ellenőrizze a Debreceni Egyetem működésének és döntéshozatalának jogszerűségét abban a tekintetben is, hogy ért-e az egyetem vezetése részéről bármilyen jellegű retorzió vagy retorzióval való fenyegetés egyetemi alkalmazottat arra tekintettel, hogy az alkalmazott felháborodásának adott hangot a Szenátus azon döntése ellen, amely Putyin elnök számára Civis Honoris Causa címet adományozott,

és az ellenőrzése eredményeképpen hívja fel a Debreceni Egyetem vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására, valamint a törvényes működés biztosításához szükséges intézkedések meghozatalára.

Somody Bernadette, igazgató

Majtényi László, elnök


Szólj hozzá