Zárójel
Kinek visz Matolcsy naponta virágot? - Stróh Manó professzor emlékezete
fotó: zárójel

Kinek visz Matolcsy naponta virágot? – Stróh Manó professzor emlékezete

Bensőséges ünnepség keretében, mellszobrának felavatásával emlékeztek egykori hálás tanítványai és a jelenkor neves közgazdászai a világhírű elméleti közgazdászra a Corvinus Egyetem előcsarnokában.

Kinek visz Matolcsy naponta virágot? - Stróh Manó professzor emlékezete
illusztráció: corvinus egyetem

Az unortodox közgazdaságtan – Matolcsy alapjai

A megszakításokkal 1934 és 1948 között oktató tudós nevét szakmai körökön kívül alig ismerik, azt pedig még kevesebben tudják, hogy hozzá fűződik napjaink hódító irányzata, az unortodox közgazdaságtan elvi megalapozása. A következőkben dr. Stróh Manó gazdag életútjának főbb állomásait ismerhetik meg az olvasók.

A kis Manó 1898-ban született a budapesti zsidó kórházban. Apja, Vince szegedi papucsokat készített, és azokkal járta a vidéki vásárokat, anyja, született Adler Veronika a háztartást vezette. A gyermek már kora ifjúságától érdeklődést mutatott a nagy számok iránt – ebből az időből eredeztethető élete végéig megtartott szokása, hogy 39-es lábán 46-os méretű cipőt viselt (amint idősebb korában bölcs derűvel elmondta, valószínűleg azért, hogy legalább úgy lássék, mintha nagy lábon élne).

Az elemi és polgári iskola elvégzése után a Bécsi Tudományegyetemen tanult tovább. Ottani elméleti munkásságát értékelve 1934-ben

„alulfizetett segédtanár”

státust biztosított számára a budapesti közgazdaságtudományi egyetem rektora, innen datálható dr. Stróh Manó oktatói pályája.

Bár rövid idő alatt a professzorságig vitte, a második zsidótörvény kettévágta karrierjét.

A háború kitörése után munkaszolgálatra vonult be, és súlyos nélkülözések közepette így jutott el a végtelen hómezők fogságában sínylődő Sebajszk városkába. Ott történt meg vele a hihetetlennek tűnő, de több hiteles szemtanú által igazolt eset:

OLVASTAD MÁR?   Büszke vagyok rád és mindig is az leszek...

Egyik este, amikor a 14 órás aknaszedéstől holtfáradt munkatársai kimerülten dőltek penészes szalmazsákjukra, Stróh Manó kiült a sátor elé, és botjával mértani ábrákat rajzolt a hóba, az őt felelősségre vonó Czéda Lajos őrmesternek pedig csak annyit mondott:

„Ne zavard meg köreimet!”

Az ókori kultúrtörténetben járatlan őrmester azt a büntetést eszelte ki a példátlan fegyelemsértés méltó megtorlására, hogy a környéken kószáló éhes farkasok elé veti a professzort. Így is történt, ám ekkor következett a csoda.

A farkasfalka vezérét gyermekkora kedvenc olvasmánya, a „Dzsungel Könyve” főhősére, Mauglira emlékeztette az összetöpörödött emberke, ezért ahelyett, hogy felfalták volna, gondjaikba vették, és mindent elkövettek megrendült egészségének helyreállítása érdekében. Törődésük odáig terjedt, hogy külön főztek a vegetáriánus professzornak.

Kitől tanult a mi Matolcsynk? Ha ő ezt tudná?

A háború befejeződése után szemében a hála könnyeivel vett búcsút megmentőitől az immár kikerekedett, sőt, némi pocakot eresztett tudós. Hazavezető kalandos útjáról semmit nem tudunk. Annyi bizonyos, hogy 1946 októberében érkezett vissza Budapestre, és a náci múltját firtató bizottság nemleges igazolása után ismét elfoglalhatta tanszékvezető állását az egyetemen.

Munkásságát kollégái és tanítványai tiszteletétől övezve folytatta 1949 augusztusig, amikor a kommunista hatalomátvétellel járó kádertisztogatás során, a marxista politikai gazdaságtannal összeegyeztethetetlen reakciós nézetei miatt

„nyugdíj nélküli nyugállományba”

helyezték (ez annyival volt kedvezőbb a közönséges kirúgásnál, hogy jövedelemmel ugyan nem járt, de legalább mentesített a kor divatos jogi találmánya, a közveszélyes munkakerülés következményeitől).

OLVASTAD MÁR?   Orbán mindent bevetett: gyerekmunka Felcsúton

1955-ben bekövetkezett haláláig az Izraelita Hitközség segélyéből és szomszédai könyöradományaiból tengette életét. Végső nyughelyét sokáig nem látogatta senki, de a rendszerváltás óta minden nap letesz valaki a Kozma utcai temetőben található egyszerű sírra néhány szál friss virágot.

Cikkek az írótól:

Tallózás a Hírcsatttt anyagai között: Talán mégsem Semmelweis – Ludas Lajcsi életútja

Csoda Budán




Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
avatar
wpDiscuz