Zárójel
Száz éve harcolták ki a női választójogot az Egyesült Királyságban
Szüfrazsett zászló London utcáján a centenáriumi év nyitányakor (forrás: Twitter/DNW)

Száz éve harcolták ki a női választójogot az Egyesült Királyságban

„Ha nincs szavazati jogunk és nem vehetünk részt a törvényhozásban, akkor a törvények sem vonatkoznak ránk, így ennek megfelelően fogunk viselkedni.” Ezt vallották a korabeli Nagy-Britanniában a szüfrazsett mozgalom lelkes követői. Ők a női választójogért harcoltak, kezdetben tömegtüntetéseken követelték a választójogi reformot, de alig egy év alatt radikalizálódtak. Idén 100 éve, hogy a nők élhettek választójogukkal a szigetországban.

Száz éve harcolták ki a női választójogot az Egyesült Királyságban
Egy szüfrazsett, a mozgalom lapját árusítja Londonban az 1910-es években (forrás: YouTube)

Harcos nők a voksolásért

Talán ma már nem annyira ismert, de nem is olyan régen, a XIX. századi Angliában a nőknek a még családon belül is alárendelt szerep jutott. Házasságkötésük előtti, és az azt követően szerzett vagyonukkal nem rendelkezhettek. A közéletben és politikában nem vállalhattak szerepet, mivel szavazati joguk nem volt. Alapfokú, elsősorban háztartási teendőkről szóló tanulmányokat folytathattak. Egyetemre sem járhattak, így doktori, vagy tudományos fokozatot nem szerezhettek.

Emmeline Goulden Pankhurst, a szüfrazsett mozgalomként ismert szervezet alapítója és vezetője egyik legismertebb képviselője, 1858. júliusában született. A mozgalom a választójog szó angol megfelelője a „suffrage” kifejezésről kapta ismert nevét. Emmeline húsz évesen feleségül ment Richard Pankhurst ügyvédhez, aki 24 évvel volt idősebb nála. Az 1898-ban bekövetkezett haláláig mindenben támogatta felesége mozgalmi törekvéseit. Három lányuk született, Christabel, Sylvia és Adela.

Emmeline 1903-ban megalapította a Nők Szociális és Politikai Egyesületét, a Women’s Social and Political Union, WSPU). Kokárda alakú kitűzőik a zöld-fehér-lila színekből álltak, így ezek a színek váltak a szüfrazsettek szimbólumává. Céljuk a nők egyenlő oktatásának biztosítása, a munkavállalási jogaik kiterjesztése, de mindenek előtt a szavazati jog biztosítása. Ez így önmagában egyszerűen hangzik, de akkoriban koránt sem volt így. A szavazati jog feltétele a saját tulajdon megléte, az állandó lakhely és a nyilvántartásba vétel volt. Így aztán még a férfiak kb. 40%-a sem rendelkezett szavazati joggal, a nők pedig e feltételek mellett sem.

A nagyjából négyezres tagságú WSPU megelégelte, hogy a kormány folyamatosan csak halogatja az ígért választási reformokat. A korabeli újságírók nem voltak hajlandók cikket írni róluk. A lapok nem tettek közzé olvasói leveleket a szüfrazsettekről. Ezért döntöttek úgy, radikálisabb eszközökkel hívják fel magukra a közvéleményt. 1908-ra már rendszeressé váltak az utcai tüntetések. Egy évre rá pedig az erőszakos események száma is hirtelen növekedni kezd. Rendszeresen megzavarták a kormányzó Liberális Párt gyűléseit, a pártirodák ablakait is betörték, a politikusokat tojással, zöldségekkel dobálták. 1911 végétől pedig a gyújtogatások és a bombatámadások is naponta történtek. A The Suffragette, a WSPU saját kiadványa több, mint háromszáz bombamerényletről vagy gyújtogatásról adott hírt az első világháború kezdetéig. Mottójuk: Deeds, not words (Szavak helyett tettek).

Száz éve harcolták ki a női választójogot az Egyesült Királyságban
Emmeline Goulden Pankhurst (forrás: Wikipedia)

A megoldást az I. világháború kitörése hozta meg

A kormány keményen lépett fel az aktivistákkal szemben. Rendszeresek voltak a letartóztatások, házkutatások. Több aktivistát vádemelés nélkül tartottak őrizetben. A bebörtönzöttek aztán éhségsztrájkkal tiltakoztak. A kormány az engedetlenség megtorlásaként elrendelte a fogvatartottak kényszertáplálását is.

A hatóságok nem is leplezett túlkapásai és a kényszertáplálás szüfrazsettek malmára hajtotta vizet. A sajtó már fényképekkel illusztrált cikkeket hozott, és a filmhíradók is rendszeresen tudósítottak tragédiákról. Ilyen volt Emily Wilding Davison esete, aki 1913 júniusában az epsomi derbyn V. György király lova elé ugrott, mely aztán végzetes volt számára.

Az áttörést és egyben a szüfrazsett mozgalom végét az I. világháború kitörése jelentette. Pankhurst az országot járta, a nőket a háborús erőfeszítésekre és munkára szólította fel. Az addig folytatott akciókkal felhagytak, és a WSPU is feloszlott.

Száz éve iktatták törvénybe a női választójogot

A brit törvényhozás 1918. február 6-án iktatta törvénybe az Emberi Jogok Képviseletét (Representation of the People Act). A törvény lehetővé tette minden 21 éves férfinek, és a 30. évüket betöltő nőknek a szavazáson való részvételt. A 9 évnyi korkülönbség magyarázata az volt, hogy a háborús áldozatok miatt a férfilakosság száma jelentősen lecsökkent. Ha a nők is a 21. életévük betöltésével szavazati jogot kaptak volna, számbeli többségben lettek volna a férfiakkal szemben.

Ezt a jogszabályt írta felül a szintén 1918-ban elfogadott Női Képviseleti törvény (Qualification of Women Act). Az általános parlamenti választásokon indulhattak jelöltként, és választhattak a 21. évüket betöltött nők is.

A február 6-án elindított centenáriumi emlékév december végéig tart, ugyanis az új választójogi törvényt az 1918 decemberi általános választásokon alkalmazták először. A rendezvénysorozat keretében az egész év során kiállításokkal, bemutatókkal, látványos rendezvényekkel emlékeznek meg a női szavazójog bevezetésének századik évfordulójáról.

...

Szólj hozzá

Játék

Jelenleg nincs elérhető játék. Nézzen vissza később.