Idén már sokadszor… Még mindig tanárhiánnyal küzd a közoktatás

Bár Balog Zoltán miniszter és államtitkára is havi rendszerességgel erősítik meg, nincs tanárhiány Magyarországon, mégis van. Megpróbáltunk utána járni, mi az igazság…

Így indult a tanév a közoktatásban…

Szeptemberben több száz pedagógus hiányzott a rendszerből. A probléma több okra vezethető vissza. Egyrészt a nyugdíjkorhatárt betöltő pedagógusok közül sokan kényszerből hagyták el a pályát, bár még többen szívesen tanítottak volna, másrészt sok közoktatásban dolgozó pedagógus önként döntött úgy, hogy nem folytatja tovább. A pedagógusképzés átalakítása folyamatban van és az oktatási kormányzat szerint a pálya egyre vonzóbb a fiatalok körében… ezt még nem érzékeljük.

Volt, amikor 800 főt kerestek egyszerre

A tanév első hónapjaiban több térségben problémát jelentett a tanári állások betöltése. Korábban már írtunk a „bármely szakos” tanárokról szóló hirdetésekről, melyek igencsak felborzolták a kedélyeket. Leginkább matematika, fizika és számítástechnika, illetve idegen nyelv szakos tanár hiányzott. Ők azok, akik a munkaerőpiacon a pedagógusénál sokkal magasabb fizetéssel helyezkedhetnek el, ezért a fiatalok nagy része inkább ezt  a megoldást választja.

Túlóra, túlóra és még mindig túlóra…

A tanárok felháborodásuknak adtak hangot, mivel ezeket a tanári feladatokat többnyire a az iskolában dolgozó pedagógusokkal túlórában végeztették el. A túlórák kifizetése – pontosabban ki nem fizetése – pedig rendeletben szabályozott. Ergó: hónapokig több iskolában több státuszt helyettesítéssel oldott meg a KLIK, ami az egyébként is leterhelt pedagógusok számára további többlet terhet jelentett. A KLIK viszont jól járt.

Októberig csak tagadás…

Október végére jutott el odáig a KLIK, hogy a hiányt nyilvánosan beismerje. Természetesen magyarázattal is szolgáltak. Hajnal Gabriella, a KLIK szakmai elnökhelyettese nyilatkozott akkoriban az ATV-nek. Nyilatkozatában megindokolta az okokat és rögtön meg is nyugtatta a közvéleményt. Szerinte a  helyzet azért fordulhat elő, mert a kistelepüléseken 40 fős iskolákat is fenntartanak, ahol nincs szükség például főállású fizikatanárra vagy matematikatanárra, ezért egy másik iskolából átirányítanak egyet. Ezért is tartja jó döntésnek és rendszernek a tankerületi felépítést, mert így a tankerületi igazgatók könnyen átláthatják az ilyen helyzeteket. Majd hozzátette, hogy a már sokat kritizált KRÉTA rendszer milyen előnyökkel is jár, mekkora segítséget nyújt a valós helyzetfeltárásban: a KRÉTA rendszeren keresztül pontosan láthatják, hogy egy adott tanár mennyi túlórát vállal, ebből tudnak következtetni a tanárhiányra.

És mi a helyzet most?

Az Eduline szerint „194 tanítói, 630 tanári – ennyi álláshirdetés közül válogathatnak azok a pedagógusok, akik ezekben a napokban váltanának munkahelyet.” Majd a cikk így folytatódik: „December elején 856 szaktanári hirdetést számolt össze a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a közszféra hivatalos állásportálján, a közigállás.hu-n. Kíváncsiak voltunk, két hét alatt változott-e a helyzet, csökkent-e a betöltetlen állások száma. A tanító kifejezésre keresve 194, a tanár kifejezésre pedig 630 hirdetést dobott ki a rendszer – Budapesten és Pest megyében 379 álláshirdetés aktív.” Területileg nagy különbségek vannak. Az ország elmaradottabb térségeiben a tanárhiány egyik oka, hogy speciális tudással rendelkezőket (például tanító-gyógypedagógus) keresnek.

Tehát a helyzet továbbra sem megoldott…