Zárójel

Theresa May: csakis viszonossági alapon születhet egyezség

A hétvégén vette kezdetét Brüsszelben az Egyesült Királyság uniós kilépése (Brexit) után bennmaradó huszonhét tagország állam- és kormányfőinek ülése, és a résztvevők rögtön meg is állapodtak a Brexit-tárgyalásokra vonatkozó iránymutatásaikról.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt hangsúlyozta: akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatairól, ha a megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a brit kilépéssel kapcsolatos megállapodás főbb kérdéseiről, az állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, illetve az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzés ügyéről. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke következetesen, szintén e mellett a sorrend mellett állt ki a brüsszeli találkozón elmondott beszédében: „az Egyesült Királysággal folytatandó kilépési tárgyalásokkal kapcsolatban az Európai Parlament elsődleges célja, hogy minél hamarabb megoldás szülessen a Nagy-Britanniában dolgozó uniós munkavállalók és az ott tanuló diákok problémáira”- hangsúlyozta.

Theresa May, brit miniszterelnök szerint London ragaszkodik ahhoz, hogy a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárait illető jogosultságok garantálásáról viszonossági alapon szülessen megállapodás. May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: brit miniszterelnökként fontos feladatának tartja, hogy gondoskodjék a többi 27 EU-országban élő britről. Hozzátette: kormánya biztosítani kívánja a más európai uniós tagországok Nagy-Britanniában élő állampolgárainak jogosultságait a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakban is, de szükségesnek tartja a viszonosság elvének alkalmazását, vagyis azt, hogy az EU-társállamok is garanciát vállaljanak az ott élő brit állampolgárok jogosultságainak további érvényesülésére.
Theresa May kijelentette: ebben a kérdésben megvan a jó szándék London és az EU részéről egyaránt. A Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról – vagyis a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításáról – Brüsszelnek küldött levélben is hangsúlyosan szerepel, hogy London a kilépési feltételekről folytatandó tárgyalások korai szakaszában megállapodásra kíván jutni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgárok és az uniós társállamokban élő britek jogosultságainak biztosításáról, és a tárgyalási alapelvekről született uniós megállapodásban is ugyanez a szándék tükröződik az Európai Unióban maradó 27 tagország részéről – mondta a brit kormányfő. Hozzátette: e kölcsönös jó szándék alapján hisz abban, hogy a kérdésről valóban sikerül a tárgyalások korai szakaszában egyezségre jutni. Nagy-Britanniában heves belpolitikai vita zajlik az EU-s tagállamok állampolgárainak a brit tagság megszűnése utáni jogosultságairól.
A konzervatív párti brit kormány már korábban is jelezte, hogy a kilépési tárgyalások kezdete után rövid idővel megállapodást szeretne elérni erről, de úgy, hogy az EU-társállamok is ezzel egy időben, viszonossági alapon garanciát vállaljanak az ott élő britek jogosultságainak további érvényesítésére.
Az Európai Bizottság a tanácsi irányelvek elfogadását követően fog javaslatot tenni az egyeztetések megindítására, amelyet még a tagállamok kormányainak is jóvá kell hagyniuk. Sokak szerint a “valódi” tárgyalások azonban csak a június 8-ai brit előrehozott választások után kezdődhetnek majd meg.

OLVASTAD MÁR?   „Repülünk is, meg nem is” – meddig megy a Ryanair?

Nem véletlen, hogy az Unió kivár a választások utánig, hiszen a brit politika nem egységes ebben a kérdésben, a közelgő választások egyik fő kampányelemévé vált a Nagy-Britanniában élő és dolgozó EU-állampolgárok jövőbeni sorsának kérdése. Sir Keir Starmer, a Munkáspárt árnyékkormányának Brexit-ügyi miniszterjelöltje a Labour Brexit-stratégiájának elemeit ismertető minapi beszédében szintén elvetette a konzervatívok által támasztott viszonossági feltételt, “szégyenletes igazságtalanságnak” minősítve, hogy a konzervatív kormány nem hajlandó a brit gazdaságban dolgozó több millió külföldi EU-munkavállaló jogosultságainak egyoldalú garantálására. Noha joggal fordul meg a fejünkben, hogy inkább mindössze csak kampányfogás Sir Stramer a külföldieket pártoló nyilatkozata, a brit kormány a gazdasági szektor különböző ágazataitól is éles kritikákat kapott. Főként azt vetették a brit kormány szemére, hogy a bizonytalanságban tartással az ország elhagyására ösztönzi a külföldi munkavállalókat, figyelmen kívül hagyva és nem elismerve a tényt, hogy a brit gazdasági bizonyos ágazati működésképtelenek lennének, illetve a jövőben azzá válhatnak a külföldi munkavállalók nélkül.

(Forrás: MTI)

 

 

 




Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
avatar
wpDiscuz

Facebook

Csatlakozz a több, mint 31 ezres táborunkhoz!