Zárójel
Theresa May ”aranyért és selyemért” ment Kínába, de most csak teát kapott
Theresa May, brit kormányfő Kínában járt hivatalos látogatáson (forrás: Twitter/UK_PM)

A brit miniszterelnök ”aranyért és selyemért” ment Kínába, de most csak teát kapott

Theresa May, brit miniszterelnök háromnapos kínai hivatalos látogatása során az „aranykort” szerette volna elhozni. A főként üzleti, kereskedelmi tárgyalásoknak azonban komoly politikai, stratégiai célja is volt. A kormányfő szerint a kilépés után az Európai Unióval szabad kereskedelmi egyezményt terveznek kötni. Ez viszont nem zárhatja ki, hogy Nagy-Britannia hasonló kereskedelmi megállapodásokat köthessen a világ többi országával. Például Kínával.

Theresa May ”aranyért és selyemért” ment Kínába, de most csak teát kapott
Theresa May, brit kormányfő Kínában járt hivatalos látogatáson (forrás: Twitter/UK_PM)

Az „aranykor” egyre fényesebb a két állam viszonyát illetően

Theresa May e héten szerdán kezdte meg háromnapos hivatalos kínai látogatását. A delegációban helyet kapott egy több mint 50 fős, brit vállalatvezetőkből álló üzleti csoport is. A kínai kapcsolatok megerősítése most különösen fontos London számára. A Brexit során az európai vámunióból való kilépéssel Nagy-Britannia meghatározó kereskedelmi partnerévé válhat Kína.

Li Ko-csiang kínai miniszterelnök, Theresa May vendéglátója igen bizakodó volt a tárgyalások után. Kijelentette, hogy a brit-kínai kapcsolatok nem fognak megváltozni azáltal, hogy Nagy-Britanniának majd megváltozik a viszonya az Európai Unióval. Hozzátette, hogy

„úgy vélem, ez a kora tavasz új gyümölcsöket hozhat (a brit-kínai kapcsolatokban), amelyek még jobban fognak ragyogni, tekintettel a kétoldalú kapcsolataink aranykorára!”

Hszi Csin-ping, kínai államfő 2015-ben tett londoni állami látogatása során használták először a „brit-kínai aranykor” kifejezést a két állam kapcsolatára. Azóta többször szívesen hivatkoznak erre a megfogalmazásra.

London a „Selyemútra” kacsingat?

Tagadhatatlan tény, hogy Kína a világ egyik vezető kereskedelmi tényezője. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) már tíz éve megállapította, hogy az egyre lassuló globális kereskedelem mellett Kína exportja rohamosan nő. Az eltelt egy évtized alatt egyes mérőszámok szerint az ázsiai ország maga mögé utasította az Egyesült Államokat, és egyes vezető uniós országokat, mint például Németországot. A kínai exportnövekedés stabilan tartja magát a korábbi tendenciához.

Amióta Donald Trump felmondta a Csendes-óceáni szabadkereskedelmi egyezményt, Kína a tagországok új vezetőjévé válhat. Amíg az Egyesült Államokkal vámkérdésekben vív csatát, annak partnereivel szabadkereskedelmi megállapodásokat köt. Az ország politikailag is rendkívül stabil. A tavalyi pártkongresszuson jócskán megerősödött Hszi Csin-ping elnök, aki addigi politikáját folytathatja tovább.

Így nem csoda, ha Londonnak a „kínai selyemútra” fáj a foga. A Brexit utáni időszakra igyekszik már most bebiztosítania magát, és erre Kína kitűnő partnernek látszik.

Theresa May a közép-kínai Vuhan ipari városban tett látogatást. Majd Pekingbe utazott tovább, ahol csütörtökön Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozott. A találkozó során a felek kihasználták azt, ami igazán összeköti a két országot. A tea szeretetét. A kínai államfő tradicionális teakóstoláson látta vendégül a brit kormányfőt. Nem csak a teával, hanem országaik kapcsolatával is roppant elégedettek voltak a felek. A látogatás során tudományos, és kulturális egyezményeket is kötöttek.

Theresa May ”aranyért és selyemért” ment Kínába, de most csak teát kapott
'Szabadkereskedelmi egyezményt kötünk más országokkal is" (forrás: Twitter/BBC)

Lehet, hogy nem is lesz annyira „szabad” az a szabadkereskedelem?

A vizit pénteken ért véget Sanghajban. Theresa May ezt követően adott interjút a BBC rádiónak. Ebben a brit kormányfő megerősítette: London olyan szabadkereskedelmi megállapodást akar kötni az EU-val, amely a lehető legszélesebb körű vámmentességgel biztosítja a további “súrlódásmenetes” kereskedelmet az Unióban maradó országokkal.

Theresa May ugyanakkor határozottan kijelentette, hogy az EU-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodásnak lehetővé kell tennie, hogy Nagy-Britannia a világ más országaival is szabadon köthessen kereskedelmi egyezményeket. “A kettő nem egymás alternatívája”, az Egyesült Királyságnak nem kell választania, hogy melyiket akarja.

A brit kormány Brexit-stratégiájának sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul. Erre azért kényszerül, mivel nem akarja teljesíteni például a szabad munkaerőmozgás engedélyezését.  Ugyanakkor egy átfogó és széles körű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val. A hivatalos londoni célkitűzés szerint ez lehetővé teszi a brit üzleti szektor további jelenlétét az EU belső piacán.

Emmanuel Macron, francia elnök január végi londoni látogatásán a BBC-nek nyilatkozott. Akkor kijelentette: ha Nagy-Britannia a Brexit után is hozzá akar férni az Unió belső piacához, akkor ennek előfeltételeit is teljesítenie kell. Így többek között az Unión belüli szabad munkaerőmozgás elvének érvényesítését, és az EU-bíróság joghatóságának elismerését.

A Financial Times pénteki cikke szerint az Európai Unió szankciókat is fontolgat Nagy-Britanniával szemben. Ezeket akkor érvényesítenék, ha London EU-tagsága megszűnése után például egyoldalú adócsökkentésekkel, vagy a szabályozások lazításával szeretne gazdasági előnyökhöz jutni az Unió kárára.

Szólj hozzá

Facebook

Csatlakozz a több, mint 32 ezres táborunkhoz!

Szavazzon Ön is

Önnek melyik politikus szimpatikusabb? Gyurcsány Ferenc, vagy Karácsony Gergely?

Játék

Jelenleg nincs elérhető játék. Nézzen vissza később.