Zárójel online hírportál
A legjobb hírek egyhelyen...

TÓTÉK – Örkény István tragikomédiája a Spirit Színházban

Mostanában a Spirit Színház a legjobbak közé tartozik – bár nyáron kissé levegőtlen – mégis nyári játékokat rendez, vagyis sem tart szünetet, folytatódik a jobbnál-jobb bemutatók sorozata. A héten Örkény István (1912-1979) Tóték című tragikus komédiája került sorra, méghozzá pazar előadásban!

Örkény drámájáról fölösleges a dicshimnusz. Mindenki tudja, hogy ez a legtöbbször játszott magyar színmű, amit a szerző 1964-ben novellának szánt, ám színpadi átiratát csak 1967-ben mutatta be a Thália Színház Kazimir Károly rendezésében. Sok nyelvre fordították, tehát méltán világhírű, mindenekelőtt azonban nonstop magyar siker. 1969-ben Fábri Zoltán „Isten hozta, őrnagy úr” címmel készített belőle ragyogó filmet.

Örkény szavai szerint: „A Tóték…a magam szándéka szerint a kiszolgáltatottak tragikomédiája… Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben vagyunk zsarnokok és áldozatok… A mű azt kérdezi, hogy véges-e vagy végtelen az elnyomottak tűrőképessége, és azt válaszolja: van ennek is végpontja, amelyen túl béketűrésünk elfogy, és föllázadunk.” Nos, éppen ez a mű aktualitása. Egy másik idézet a nagyszerű író-gondolkodótól: „Fasirt. A megdarált húst összedolgozzuk tojással, tejbe áztatott zsemlével, sóval, borssal, és forró zsírban vagy olajban húspogácsákat sütünk belőle. Figyelem: nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi daráljuk-e a húst, vagy bennünket darálnak-e meg.”

TÓTÉK - Örkény István tragikomédiája a Spirit Színházban
TÓTÉK - Örkény István tragikomédiája a Spirit Színházban

Kiváló ötlet Szitás Barbara rendezőtől, hogy az előadás kezdete előtt az idétlen, félkegyelmű postás (Mészáros Tamás) tologatja ide-oda a díszleteket, majd a leveleket a saját kedve szerint kézbesíti vagy széttépi. Cipriáni doktornak (Széll Attila) nem viszi ki a kormányzó estélyére szóló meghívót, nehogy örüljenek. Tótékat kedveli, ezért a II. világháborús fronton lévő fiúk levelét kézbesíti. Előtte elolvassa, amelyben az áll, hogy felettese, az őrnagy (Orosz Ákos) jó ember, csak a doni harcok nagyon megviselték az idegeit. A házukba jön szabadságra, bánjanak vele jól, hogy előléptesse őt a nagy orosz tél beállta előtt. Tót, az apró falu tűzoltóparancsnoka (Jantyik Csaba) és Tótné (Nagyváradi Erzsébet), valamint a lányuk (Gyöngy Zsuzsa) nem túl őszinte örömmel fogadja a csakugyan meghibbant, pisztolyával hadonászó őrnagyot. Folyton tekintettel kell lenniük rá, de a gyerekük érdekében az összes elmebaját elviselik. Vigyázzák az álmát, etetik, nyugtatják. Az őrnagy minden normális, ésszerű viselkedés mögött gyanút vél. Parancsolgat nekik, megsértődik, fenyegetőzik. A postás közben nem adja oda Tótéknak a fiú betegségéről szóló tábori lapot, hogy ne aggódjanak.

Az őrnagy általában nappal alszik, de minden apró zajra felébred, és megrémíti őket a pisztolyával. Éjszakánként viszont éber, és dobozkészítésre kényszeríti a családot. Elaludni nem szabad, ásítani is tilos, dolgozni kell, mert „a tevékenység hiányának káros következményei” lehetnek. Az idős Tót olykor elszunnyad, de a vendég kívánságára felverik. Végre letelik az őrnagy szabadsága, búcsúzik a családtól. Megígéri a fiúk előléptetését. Ám hamarosan visszatér, hogy még három napig náluk maradjon, mert a partizánok lerombolták a csatához vezető hidat. A család nem bírja tovább. Tót kicsalja a kertbe a „mélyen tisztelt” őrnagyot az új margóvágó géphez. Az éles szerszámmal rögtön négyfelé szabja. Felesége és lánya higgadtan veszi tudomásul a gyilkosságot…

Közben látjuk a buggyant postást, aki nem kézbesítette nekik a hírt a katonafiú haláláról.

A dráma tökéletesen abszurd, a történet a torkunkon akad. A pici színpadot tökéletesen rendezte be Szitás.Bernadette, aki egyben a jelmeztervező is. Jobb szereposztást elképzelni sem lehet, bár komoly előzményekkel rendelkezik a színházi életben. A bemutatón megjelent Örkény István özvegye, Radnóti Zsuzsa, Kossuth- és Jászai Mari-díjas dramaturg, az író műveinek gondozója.

Szólj hozzá