Zárójel
A kínaiak szerint 2017 a kakas éve volt, de szerintünk Trump elvitte –2.
(forrás: Toonpool/Twitter)

A kínaiak szerint 2017 a kakas éve volt, de szerintünk Trump elvitte – 2. rész

Mozgalmas évet zár a világ, ez tagadhatatlan. Eddig sem unalmas egyhangúság jellemezte, de Trump alaposan belecsapott a lecsóba. Aztán Phenjan, Berlin, #metoo, Bécs, London, Barcelona. De menjünk sorban. A nagyvilág 2017-ben. Folytatás…

A kínaiak szerint 2017 a kakas éve volt, de szerintünk Trump elvitte –2.
Te is? Én is! (forrás: Youtube)

#metoo

Harvey Weinstein nevét egy életre megtanulta minden nő, de férfi is. Október elején, a New York Times robbantotta ki Hollywood legnagyobb botrányát. E szerint a producer évtizedeken át zaklatta a színésznőket. És a pincérnőket. Meg a szobalányokat. Valamint a sminkes hölgyet, a titkárnőket, az asszisztenseket, egyszóval minden nőt, aki a közelébe került, és egy picit is megmozgatta a fantáziáját. A botrány azóta folyamatosan dagad, a Teen Vogue összeállított egy listát, amin már több, mint ötven nő szerepel. Ezután indította el a #metoo (én is) kampányt Alyssa Milano.

A Weinstein-ügy hatását nem csak Amerikában, hanem lassan Európában is érezni lehetett. Ez egy dominóelven működő láncreakció volt. Persze, hogy Magyarországon is megérkezett. A producer botránya következtében indult kampány hatására jelentkező áldozatok itt is megszólaltak. Magukkal rántottak olyan férfiakat a filmes szakmában és más műfajokban, akik hosszú évekig használták ki a hatalmi pozíciójukat.

Itthon elsőként Sárosdi Lilla állt ki a nyilvánosság elé, és mesélte el, hogyan zaklatta egy neves rendező 20 évvel ezelőtt. Először csak név nélkül, majd a Facebookon közzétett videóban megnevezte Marton Lászlót, a Vígszínház korábbi igazgatóját. Nem sokkal később az Operettszínház volt művészeti igazgatója, Kerényi Miklós Gábor (Kero) is belebukott hajdani ügyködéseibe. Rengeteg híresség érintett az ügyben, olyanok, mint Kevin Spacey, Dustin Hoffman. Többségüknek a karrierjébe került a művészi szabadságra hivatkozva folytatott viselkedésük. A kampány hatására talán kikopik az a réteg, akik a művészet, a sport specialitásait kihasználva zaklatnak másokat.

A #metoo mozgalmat választotta az év emberének a Time magazin az idén.

Kis ember nagy „bottal” jár

És még csak nem is átallja vele a világot riogatni! Mára már talán az egyetlen komoly és bigott kommunista országa első emberére gondolunk, és azt hiszem, ezzel nem vagyunk egyedül. Észak-Korea (Koreai Népi Demokratikus Köztársaság) atom-nagyhatalmi pozícióra pályázik. Első embere pedig, a Kim-dinasztia harmadik leszármazottja, Kim-Dzsongun megalomán elképzelésekkel akar világhatalmi pozícióba kerülni.

Az első kísérleti atombombájukat 2006-ban, az első hidrogénbombát (már ha az volt) 2016-ban robbantották fel. Ez utóbbit a magyarországi Szeizmológiai Obszervatóriumban is mérték. Ebben az évben pedig több rakétakísérletet hajtottak végre, sikerrel. Utoljára november 28-án lőttek fel egy Hwasong-15 típusú rakétát, amely Japán partjaitól 250 km-re csapódott a tengerre. Viszont ez a rakéta repült a legmagasabbra, az összes eddigi rakétakísérletek során. Ez viszont azt jelenti, hogy az Egyesület Államokat is el tudja érni, ha Kim azt szeretné.

Ugyan megüzente, hogy „fegyvereiket az amerikai imperialisták nukleáris zsarolási politikájával szembeni védekezés miatt fejlesztik. Nem jelentek semmilyen fenyegetést egyetlen országra sem, amíg meg nem sértik az észak-koreaiakat.” Trump elnök rövid Twitter-üzenetében közölte, hogy ezt a helyzetet kezelni kell. Ez mondjuk visszafogottabb volt, mint a korábbi üzenetei.

Terror világszerte

Sajnos olyan világot élünk, ahol nem maradhat ki a 2017-es év összegzéséből a terrortámadás. Még egy sem, nemhogy annyi, amennyi ebben az évben történt. Az értelmetlen, sokszor megmagyarázhatatlan, de leginkább felfoghatatlan öldöklés rányomja bélyegét mindennapjainkra. A terrorizmus lassan szinonim fogalommá válik a bevándorlással, menekültekkel, migránsokkal. Kétségtelen, nem is minden alap nélkül, hiszen több olyan bizonyíték napvilágra került már, hogy a közel-keleti terroristák a menekültáradattal jutottak el Európa szívébe.

London, Westminster-híd, március 22. Stockholm, április 7. Párizs, április 20. Manchester, május 23. London, London-híd, június 4. Barcelona, augusztus 17. London, Parson’s Green, szeptember 17… majdnem 50 ember halt meg Európában a 2017-es terrortámadásokban. Talán jövőre egy sem.

A kínaiak szerint 2017 a kakas éve volt, de szerintünk Trump elvitte –2.
Angela Merkel, német kancellár a decemberi EU-csúcson (forrás: tvnewsroom.consilium.europa.eu)

A „Bundesmutti” végórái?

A 2017. szeptember 24-én tartott német szövetségi választások nem ígértek nagy meglepetést. A papírforma és a közvélemény-kutatások Angela Merkel újabb sikerét jósolták. A papírforma bejött, a győzelem nem annyira. Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) többséget szerzett a Bundestagba. Viszont a vele együtt kormányzó testvérpárt, a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU), valamint a nagykoalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (SPD) sokkal kevesebb mandátumot szerzett a vártnál. Ráadásul, a Merkellel szemben induló Martin Schulz, SPD elnök vereségként könyvelhette el a választási eredményeket.

Martin Schulz be is jelentette, hogy pártja nem vállalja a további kormányzás felelősségét, és ellenzékbe vonul. Mindez azt jelentette, hogy Merkel kancellárnak új koalíciós partner után kell néznie, abszolút többség hiányában. A legvalószínűbb az ún. „Jamaica-koalíció” létrejötte volt. Nevét a társuló pártok színeiről kapta: a CDU/CSU fekete, a liberális FDP sárga, a Szövetség ’90-é a zöld.

Elhúzódó tárgyalások után a megállapodás kapuját a zöld párt csukta be, ezzel patthelyzetet teremtett. Merkel kancellár kénytelen volt Frank-Walter Steinmeier, szövetségi elnök ajtaján kopogtatni segítségért. Az elnök viszont kijelentette, hogy a választási győzelem felelősség és bizalom is egyben, amit nem lehet csak úgy visszaadni. Tárgyalóasztalhoz ültette a Bundestag pártjait, és ő maga is egyenként fogadta a pártok vezetőit. Végül Martin Schulz és az SPD dobott Merkelnek mentőövet: bejelentette, hogy mégis vállalja a nagykoalíciót.

Persze, a tárgyalások megkezdődtek a két nagy párt között, de a végső szót a pártkongresszusnak kell kimondania. Már most is Merkel kancellári pályafutásának végéről írnak a német lapok. Ha pedig az SPD-vel nem sikerül életerős koalíciós kormányt alakítani, akkor bizony az a „Bundesmutti” végét jelenti.

Az osztrákok “Benjaminja”

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerte meg az osztrák választásokat 2017-ben. A pártot vezető Sebastian Kurz, eddigi külügyminiszter kapott kormányalakítási megbízást. Helyzete kényes volt, mivel az osztrák törvényhozásba jutott pártok közül nehéz volt politikai partnert választani. Végül a szélsőjobboldali kötődésű Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) kellett koalíciós kormányt alakítania. Sebastian Kurz, osztrák kancellár a maga 36 évével a világ jelenlegi legfiatalabb kormányfője lett.

A kínaiak szerint 2017 a kakas éve volt, de szerintünk Trump elvitte –2.
Sebastian Kurz, osztrák kancellár (forrás: Flickr)

Szólj hozzá

Facebook

Csatlakozz a több, mint 31 ezres táborunkhoz!